Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4556 hogy ne lehessen a továbbiakban Magyarországon bejegyezni olyan társaságokat, amelyeknek a t ulajdonosi struktúrája nem átlátható. Tehát ha egy olyan offshore paradicsomból érkezik a külföldi tulajdonos, ahol jellegénél fogva nincsen szabály arra, hogy átlátható tulajdonosi struktúrával kell rendelkeznie egy gazdálkodó szervezetnek, akkor oldja m eg az alapító, hogy abból az egzotikus szigetországból is érkezzen egy hitelt érdemlő okirat, hogy ki a tényleges tulajdonos. Az LMP azt szeretné elérni, hogy belátható időn belül a magyar gazdaságnak csak olyan szereplői legyenek, ahol megnevezhető a tény leges tulajdonos. Ehhez kapcsolódik a 87. sorszámon előterjesztett javaslatunk, hogy tudniillik amennyiben van szindikátusi szerződés egy társaságban, akkor a szindikátusi szerződés, nem a tartalma, de adott esetben a társasági jogok méretét befolyásoló sz indikátusi szerződés létezésének a ténye derüljön ki a cégnyilvánosságból. Amikor azt mondjuk, hogy fontos az, hogy a polgári törvénykönyv is megtegye a magáét a korrupció, az emberek mindennapjait megkeserítő visszaélések visszaszorítása érdekében, akkor azt gondolom, hogy teljesen ésszerű az a javaslat, amit 261. sorszámon Szilágyi Péter képviselőtársammal előterjesztettünk, hogy az ingatlannyilvántartásnál ne csak a bejegyzett tények, illetve jogok legyenek nyilvánosak, hanem a tények, illetve jogok bej egyzése, széljegyzése alapjául szolgáló okiratokhoz is adott esetben a jogi érdek valószínűsítése esetén hozzá lehessen férni. Az a helyzet, ami ma fennáll, hogy adott esetben egy mutyival szerzett ingatlan vagy éppen a lakásmaffia garázdálkodása folytán v égbement tulajdonjogátszállás mögötti okiratokba nem nézhet be bárki, ez azt jelenti, hogy szabadon lehet a szürkezónában manipulálni azoknak, akik ingatlanba akarnak fektetni korrupciós pénzeket, és nem tud a nyilvánosság hatékonyan megálljt parancsolni a lakásmaffiának. Akkor, amikor az offshore lovagok elleni fellépést szorgalmazzuk, a korrupció elleni harc mellett a másik fő szempont az LMP számára, hogy hogyan lehetne a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozni. Ezt a célt szolgálja a 107. s zámon előterjesztett módosító javaslatunk, amelyik visszaállítaná a jelenlegi szabályt korlátolt felelősségű társaságok alapításánál, hogy tudniillik tartsuk meg az 500 ezres alapítási küszöböt a javaslatban szereplő 3 milliós értékhatár helyett. (21.50) E lmondtam már az általános vitában is, hogy egész egyszerűen illúzió azt gondolni, hogy ha 500 ezerről 3 millió forintra emeljük a törzstőke kötelező hányadát, ez bármiféle hitelezővédelmi érdeket szolgálna. Mi arra teszünk javaslatot, hogy a saját tőke egy ötödénél, de legalább 500 ezer forintnál ne lehessen alacsonyabb egy új kft. törzstőkéje. Ugyanakkor, amikor a hazai kis- és középvállalkozások megerősítéséről, a helyi gazdaság megerősítéséről beszélünk, akkor fontos megemlíteni azt is, hogy a szerződési viszonyokban is rendet kell tenni, fel kell számolni azt a helyzetet, hogy a mindenkori kormányok közelében lebzselő oligarchák, illetve az erőfölényükkel visszaélő multinacionális cégek a szakadék szélére tudják sodorni a becsületesen dolgozó hazai kis- é s középvállalkozásokat. Ezért egyrészt 290. számon azt javasolja az LMP, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket ne lehessen törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban megállapítani. Azt javasoljuk továbbá 296. sorszám alatt, hogy ha a vállalkozáso k közötti szerződéses kapcsolatokban a beszállítói alvállalkozói pozícióban egy kis- vagy középvállalkozás van, akkor ne legyen lehetőség a 60 napon túli fizetési határidő meghosszabbítására, ha egyébként az érintett kkv már teljesített. Sőt, mi továbbmegy ünk: ha például egy kereskedelmi lánc a fizetési határidők folyamatos hosszabbítgatásával, illetve áthágásával akarja a tönk szélére sodorni a becsületes magyar vállalkozásokat, termelőket, akkor kapjanak ezek a kis, illetve középvállalkozások inkasszójog ot. Látni kell, hogy a tartozási lánc végén mindig a hazai kis- és középvállalkozások húzzák a rövidebbet, és a polgári törvénykönyvnek reagálnia kell arra a helyzetre, hogy az elmúlt húsz év tévúton járó gazdaságpolitiká ja a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságához vezetett, ami szinte
