Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
4540 A két kérdéskör megítélése nem ilyen egyszerű, és elválik egymástól. A különneműek élettársi kapcsolatában meglévő egész gondolatsorban azt mondjuk, hogy az élettársi kapcsolat a polgári jog szabályai szerint az állampolgá rok szabad választása alapján létrejött kapcsolat, ők döntik el a kapcsolatuk tartalmát, és azért választották ezt a formát, mert semmilyen külső beleszólást vagy szabályzatot nem szeretnének felvállalni. Ez a polgári jogi szabadság, szerződéskötési szabad ság alapján létrejött kapcsolat, úgyhogy ezt az egész kapcsolatrendszert, amit eddig soha nem tett meg a jogalkotó, most egy önálló fejezetben, de a polgári jogi szerződések közötti könyvben szeretnénk önálló fejezetként feltüntetni, erre irányul a módosít ó indítványunk. Annak a szabadságot választó tömegnek, amelyik nem vállalta a házasságkötés kötöttségét, egyéb kötöttségeket sem akarunk előírni, és azt mondjuk, hogy az ő elképzelésük szerint, ahogyan ők mindent szabadon választanak, szabadon döntsék el, hogy kire kívánnak végrendelkezni, szabadon döntsék el azt, hogy milyen tartási igénnyel lépnek föl a másik féllel szemben, és az állam semmi olyan kötelezettséget ne írjon elő, ami esetleg oda is vezethet - és ez is egy komoly veszély ebben , hogy az éle ttársi kapcsolatok egy jelentős része talán azért szakad meg, mert az állam ilyen irányú beavatkozása folytán olyan kötöttségek jelennek meg, amelyek ennek a kapcsolatnak a fenntartását bizonyos körökben nem tartják szükségesnek, helyesebben, nem tartják s zerencsésnek, és ezért még rombolhatjuk is az ilyen irányú kapcsolatrendszereket. Ez az egyik csoport. Tehát magát az élettársi kapcsolatot mindenféleképpen a polgári törvénykönyvben egy önálló polgári jogi szerződéscsoport fejezetként szeretnénk feltüntet ni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy egy kicsit végig kell gondolni. Az a lényeg, hogy gyermek a mi javaslatunk szerint sem nőhet fel családon kívül, mert mivel az egyenes ágbeli hozzátartozói viszony családjogi viszony marad a mi javaslatunk szerint is, így a szülő és a gyerek között családjogi viszony áll fenn. Az kétségtelen, hogy a házasságot nem kötő két szülő között viszont csak élettársi kapcsolat marad változatlanul, de ők vannak könnyebb helyzetben, tisztelettel, mert nekik a magyar jog biztosítja az t, hogy ha közös gyermekük születik, és olyan felelősségérzet jön irántuk, vagy feljön bennük, hogy na, hát akkor mégis rendezni kell a kapcsolatot, az anyakönyvvezető zokszó nélkül össze fogja őket adni. Más a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal , mert a bejegyzett élettársi kapcsolatnál ez a fajta megoldás nem áll rendelkezésre, a magyar jog nem teszi lehetővé az azonos neműek házasságkötését, ezért aztán mi azt mondjuk, hogy ez szintén nem családi kapcsolat, mert nem alapulhat házasságon, tehát ez nem családi kérdés, viszont ezt a jogrendszerben minden további egyéb kitérő gondolatokkal együtt 2009ben Magyarország már törvénybe iktatta. Ezért mondjuk azt, hogy annak a törvényszövegnek jelentős részét nem kell beemelni a polgári törvénykönyvbe, a z a törvény önállóan élje a maga életét, és kerüljön ki a bejegyzett élettársi kapcsolat a polgári törvénykönyv tervezetéből. Amikor ezt a módosító indítványunkat előterjesztettük, akkor a napi sajtó felvetette azt, hogy a kereszténydemokraták meg akarják engedni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a bejegyzett élettársak házasságot köthessenek, mert a családjogi törvény házasságkötési akadályok közötti szakaszából is ezt ki szeretnénk venni, mert következetesen ki akarunk venni a bejegyzett élettársakkal kapc solatos mindenfajta rendelkezést a polgári törvénykönyvből. Szeretném elmondani, hogy a bejegyzett élettársakról szóló törvény hatályban van. A jelenlegi polgári törvénykönyvnek, a ma hatályos polgári törvénykönyvnek vannak ezzel kapcsolatos rendelkezései, amelyek 2014. január 1jéig hatályban maradnak, és ha itt bármilyen kérdés rendezésre szorul, akkor ennek az új törvénynek a hatálybalépéséig ennek a módosítására még meglesz a lehetőségünk, tehát nincs semmilyen pongyola dolog, a kettőt nem akartuk egymá s mellett elindítani. Ha a polgári törvénykönyv elfogadásra kerül a mi módosító indítványunk befogadása mellett, akkor még ezt a problémát a következő évben tudjuk korrigálni. Tisztelettel, ennyit szerettem volna elmondani erről az általunk beterjesztett t örvényjavaslatról, és kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjen elfogadni.
