Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. december 3 (245. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
4437 Most Harangozó Tamás, az MSZP képviselője következik: “N.E.M.!” címmel. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Felszólalásomat egy idézettel szeretném kezdeni: “Szeretett úri vé reim: a serleg tele. E dicső, gazdag történelmű úri népségtől lakott ország tegnap szerencsésen elérte a legbalkánibb nívót . Az a gyalázatosságában is mulattató komédia, amely ez ország keserves parlamentjében tegnap lefolyt, bele fog kerülni a történelemb e. Ilyen megríkató baromság megérésére mégsem voltunk berendezkedve, pedig elkészültünk mi már minden megérhetőre. Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából , látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. (13.30) Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék, és nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenk it, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna. Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat, vadászunk, halászun k, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezeréves álomról. Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiáv al, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!” Nagyváradi Napló, 1902. január 31. A cikk szerzőjét valószínűleg mindenki ismeri a teremben, úgy hívják, hogy Ady Endre. Tisztelt Országgyűlés ! A tegnapi napon Rogán Antal frakcióvezető úr felszólalása után úgy tűnik, mára a Fidesz is úgy gondolja, hogy a fent említett ázsiai, vagy ahogy önök nevezik, félázsiai irányba nem vezet út. Úgy tűnik, mindenki egyetért abban, hogy a fasizmust csírájában kell elfojtani, és abban is egyetértünk, hogy ennek felelőssége a mindenkori többségi társadalmat terheli. De nem elég szavakban elhatárolódni, tettekre is szükség van; tettekre, elsősorban a kormányzó pártok részéről. Hiszen az elmúlt években több olyan példa volt, amelyben máshogy kellett volna viselkedniük. Ilyen volt, amikor 2006ban Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármesterjelölt és Vona Gábor együttműködési megállapodást írt alá a baloldal legyőzése érdekében, a közös polgármesterjelölt indulása érdekében. Legutóbb ilyen volt, amikor idén június 28án, a Jobbik kérésére, Mengyi Roland országgyűlési képviselő a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Jobbik ismét frakciót alakíthatott a miskol ci megyeházán. És ilyen az is, amikor a miniszterelnök egy jobbikos képviselő halálbüntetést visszaállítani kívánó hozzászólására az alábbiakat mondja: “Miközben számos filozófiai megközelítéssel, amiket itt most hallottunk, egyetértek, és szívesen gondoln ám egy közös beszélgetésben tovább ezeket a filozófiai tételeket, most csak a tényt szeretném rögzíteni, hogy ne legyen köztünk félreértés.” Majd ezek után az Európai Unióra hivatkozott, mint ami miatt nem lehet a halálbüntetést Magyarországon visszaállíta ni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az ügyben nincs helye mellébeszélésnek. Rogán Antal frakcióvezető úr tegnapi szavai őszintének tűntek. Én is kint voltam a tüntetésen, bizonyára önök közül is sokan. Ezek után azonban konkrét tettekben is meg kell nyilv ánuljanak. Hitelesség kell, kérem, bizonyítsák be, hogy mostantól tényleg másképpen lesz. Tartsák politikai karanténban ezen ordas eszmék képviselőit, felejtsék el a Horthykultusz feltámasztását, azon Horthyidőszakét, amikor Európa és a világ szégyenére e falak között a zsidótörvények megszülethettek.
