Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 29 (244. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4348 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy rövid indoklást mondjak a törvényjavaslathoz, amely több törvény módosítását tartalmazza. A módosí tások egy része az állampolgárok közigazgatási terheinek csökkentésére irányuló, és ez a Magyary Zoltán program tekintetében egy összhangot jelent, és lényegében csökkenti a lakosságra háruló adminisztratív terheket. A jogszabályok nyelvezete érthetőbbé vá lik. A törvényjavaslatok másik része pedig aktuális törvénymódosításokat tartalmaz, amelyek mindenképpen szükségesek a hatékonyabb hatósági tevékenység végrehajtásához. A legelső törvényjavaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló ’93. évi törv ény módosítását és kiegészítését tartalmazza. Itt egy egyszerű átvezetésről van szó, tekintettel arra, hogy a 2011. évi CCI. törvénnyel nem történt meg a rendelkezés a folyamatban lévő eljárásokról, és ezt korrigálja a javaslat. A termőföldről szóló ’94. é vi LV. törvény módosításának két nagyon fontos iránya van. Az egyik, amiről érdemes szólnunk, a zsebszerződések feltárásához és felszámolásához szükséges eszközök megteremtése, a másik pedig a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása. Én mint a zsebszerződéseket felszámoló tárcaközi bizottság elnöke, a bizottsági munkám során több alkalommal szembesültem azzal, hogy amikor konkrét javaslattal éltünk a földhivatalok felé, akkor a földhivatalok nem rendelkeztek azzal a jogszabályi felhatalmazással , hogy a termőföld tulajdonjogára, a használati jogra vonatkozó jogellenes rendelkezések tekintetében adatokat, információkat adjanak át a tárcaközi bizottságnak, illetőleg a földhivatalok adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva nem tudták ezeket a kéréseket teljesíteni. Ezért van szükség arra, hogy az ingatlanügyekért felelős hatóságok szakmai irányítását ellátó miniszter lehetőséggel bírjon ebben a körben, hogy ezeket az adatokat lekérdezhesse, azokat az illetékes hatóságoknak átadhassa, illetőleg a tárcakö zi bizottság munkáját megsegítve adatokkal tudjon szolgálni. A következő törvény a sorban a vízgazdálkodásról szóló ’95. évi LVII. törvény módosítása. Itt egy nagyon lényeges szempontra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A javaslat tartalmazz a az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást ad a kormány számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának rendeletben történő megállapítására. A következő jogszabál y az illetékről szóló ’90. évi XCIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés, illetőleg a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló ’96. évi törvény módosítása. Itt technikai jellegű változtatásokról van szó, illetőleg van egy nagyon lényeges módosítás ebben a körben. Meghatározzák egy újfajta, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját, amelynek díjtétele az általános illetékmértékhez igazítva 3 ezer forint lenne. A törvényjavas lat ugyanakkor lehetőséget teremtene az igazolás soron kívüli kiállítására is 10 ezer forintos díj ellenében. A következő módosítás az ingatlannyilvántartásról szóló ’97. évi CXLI. törvény, amelynek a legfontosabb javaslata, hogy a törvényjavaslat megtere mti a törvényi feltételét egy olyan hatósági bizonyítvány kiállításának, amelyben az ügyfél kérelmére a hatóság igazolja, hogy a kérelmező által megadott adatok alapján magyarországi ingatlan tulajdonára vonatkozó bejegyzés nem szerepel az ingatlannyilván tartásban. Van még egy nagyon lényeges kritérium a módosításnál, amit egyébként már korábban a termőföldről szóló törvénynél elmondtam. A zsebszerződések visszaszorítása érdekében a javaslat az ingatlannyilvántartás vonatkozásában is tartalmazza azokat a keretszabályokat, amelyek a jogellenes szerződések feltárásához szükséges adatkezelést lehetővé teszik. Mint ahogy korábban már hivatkoztam arra, az adatvédelmi biztos a tárcaközi bizottság megkeresésére minősített adatnak, illetve személyes adatnak minősí tette azokat a konkrét adatokat, amelyek alapján a tárcaközi bizottság és az ügyben eljáró hatóságok olyan konkrét adatokhoz tudnának jutni egyegy jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, amelyek során konkrét vizsgálat indulhatna, illetőleg konkrét an azokra a jogcímekre, amelyek tulajdon, használat, haszonélvezet, vételi jog tekintetében
