Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 27 (242. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
4063 meg tulajdonképpen az európai gazdaság szabályozása, ezért nekünk nagyon résen kell lennünk. Igen, ez a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy a nemzeti égha jlatvédelmi stratégiába deklaratíve be kell építeni a hazai dekarbonizációs útitervet, amely útiterv előkészítése nyáron elindult, öt munkacsoportban folyik a munka. Nemcsak az európai keretrendszerbe tartozó ágazatok, hanem az azon kívüli ágazatok is benn e találhatók - tehát a közlekedés, az agrárium, a hulladékgazdálkodás, az épületszektor - annak érdekében, hogy számításokon alapulva olyan közös útiterv kerüljön összeállításra, amely a terheket optimálisan fogja elosztani, hogy a hazai ipart ne érje káro san, sőt növekedési lehetőségeket biztosítson, mert egy bizonyos fokú újraiparosításra szükség van Magyarországon, hogy az elveszett álláshelyeket pótolni lehessen; így a másik oldalon kell megtalálni azokat a lehetőségeket, beavatkozási eszközöket, amelye k tehermentesítik az ipart. Ez bizony az épületszektor, és talán még a mai napon tudunk arról is beszélni - hogy Józsa képviselő úr kérdésére választ adjunk , hogy milyen lépések és milyen ösztönző lépések történtek, történnek az elkövetkezendő időszakban . Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kettőperces reagálásra következik Kovács Tibor, az MSZP képviselője. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A téma kapcsán, amiről az elm últ percekben szó esett, beszélni kell arról is, hogy a kisördög azért mégis ott bujkál sokakban. Az rendben van, hogy Magyarország csatlakozott ehhez a keretegyezményhez, megpróbáljuk betartani ennek összes következményét, csak a legnagyobb probléma az, h ogy a világ legnagyobb kibocsátói nem részei ennek a rendszernek, és hiába tesz erőfeszítést ilyen értelemben a világ kisebbik része az éghajlatváltozás csökkentése érdekében, ha a legnagyobb kibocsátók - mint az Egyesült Államok, Kína, India vagy legújabb an Oroszország - be se szálltak vagy kiszállnak ebből a rendszerből. Ez óhatatlanul azt eredményezi, hogy ezen gazdaságokkal szemben a magyar gazdaság meg az európai gazdaság is nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe kerül, és a csatlakozáskor és a rendszer alk almazásakor itt Magyarországon evidenciában kell tartani nyilvánvalóan azt is, hogy mi történik akkor, ha a rendszer valójában hosszú távon nem lesz fenntartható. Sajnos ez a veszély is fönnáll, hogy a rendszer nem tartható fönn hosszú távon, és megfontola ndó, hogy hogyan tud a magyar gazdaság egy ilyen helyzetben alkalmazkodni. Úgy gondolom, a téma kapcsán ezt is mindenképpen ide kellett tenni, az asztalra kellett tenni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kettőperces reagál ásra következik Bencsik János, a Fidesz képviselője. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért javasoltam én magam is egy jó hónappal, másfél hónappal ezelőtt itt az akkreditációs bizottság hatáskörének kibővítésével kapcsolatos vita során , hogy a nemzeti alkalmazkodási kérdés taxatíve kerüljön be az éghajlatvédelmi törvénybe. Írjuk elő a kormánynak, hogy a nemzeti éghajlatvédelmi stratégia megújításánál legyen egy önálló rész a nemzeti alkalmazkodási stratégia, mert a hajó elúszni látszik, valóban a nemzetközi egyezmények nem fogják meghozni azokat az eredményeket, amelyeket várnak. Nekünk egy sokkal szigorúbb éghajlati és geopolitikai környezetben kell a saját megélhetésünkről gondoskodni, ezért van szükség a nemzeti alkalmazkodási stratég iára, amelyről most határoz maga a törvényjavaslat is. És ezen túlmenően mögé teszi végre a zöldgazdaságfinanszírozási rendszert mint önálló költségvetési fejezetet. Ezen túlmenően éppen a mai napon a környezet és energia operatív program monitoringtestül ete jóváhagyja azokat a kiválasztási kritériumokat, ami után végre meghirdethetővé válik az a százmilliárd forint, amely nemcsak a közszektornak, hanem a gazdasági szektornak, a kis-
