Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZABÓ VILMOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
4022 törvénybe, de egyébként nem áll szándékukban ezt az összeget lényegében túllépni, és a későbbiekben is szeretnék ehhez a körülbelül 7 százalék körüli összeghez tartani magukat. A módosító javaslatom 5 száza lékról szólt, méghozzá azért, mert elnézve az elmúlt két évben az alap működését, és most nem kívánom hosszan sorolni azokat a felvetéseinket és problémáinkat, amelyeket az általános vitában meg egyébként még számos más esetben megtettünk, az ezért a színv onalon elvégzett munkáért, meg azokért a kiadásokért egyébként, amelyekről itt szó volt, azt hiszem, ez is bőven elég lenne. Hozzáteszem egyébként, hogy egyfajta áthidaló megoldásként benyújtottam a saját magam javaslatához egy kapcsolódó módosító javaslat ot, ha már egyszer mindenképpen szeretnénk rögzíteni a törvényben, hogy mennyi fordítható működésre, akkor ez legyen 7 százalék, legyen elég az, ami tavaly meg idén elég volt. Ahhoz képest is legyen elég, ha megnézzük, és engedjék meg, hogy egykét érdekes séget idézzek, aminek sikerült utánajárnunk, és ezekről még nem beszéltem, hogy mégis milyen kiadásokról van itt szó, vagy ha ezek nem ide tartozó kiadások, akkor majd valaki meg fog cáfolni. Kár, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr nincs itt, bá r részletes vitára persze kevésbé szoktak kormánytagok bejárni, csak tartok tőle, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésre államtitkár úr nem biztos, hogy fog tudni válaszolni. Egyrészt korábban is kritika tárgyává tettük azt, hogy milyen szerződéseket - tanácsa dói szerződéseket és egyebeket - kötöttek a Bethlen Gábor Alapnál több millió forintot, de adott esetben 10 millió forintot is meghaladó összegben. Ezek között szeretném ismét és sokadszorra az Erudíció Hungária Kft.t kiemelni, amely 12,5 millió forintot kapott szervezetfejlesztésre. Arról a cégről van szó, amelynek az egyik tulajdonosa egy nappal azelőtt mondott le a kollégiumban viselt tagságáról, amikor - 2012. február 5én mondott le, másnap kapta meg a cég e 12,5 milliós szervezetfejlesztési megbízást . Ez önmagában is kérdéseket vet fel. Jártam a Bethlen Gábor Alapnál néhány hónappal ezelőtt, akkor ott egykét dolgot megnéztünk, azóta fölkerültek a honlapra más érdekességek is, amelyekről egyelőre nem tudom, hogy pontosan mit jelentenek. Ha államtitkár úr véletlen tudja, hogy milyen kivitelezési munkálatok elvégzésére van előirányozva összesen 96, 101, illetve 22 millió forint a Bethlen Gábor Alapnál, az mindenképpen érdekelne. Van itt egy Pro Pannonia Tervező és Kivitelező Kft., amely összesen 200 mill ió forintot nyert, 2012. május 31ig, a feladatok elvégzéséig szól a hatálya. Ez csak annyiban érdekes - sajnos nem volt most időm ennek pontosan utánajárni, de egykét napon belül ki fogom deríteni , hogy a társaság jogelődje, a Cartographia M2003. Kft. tulajdonosai között, amely a jogelőd volt - ez a kft., még egyszer mondom, 200 millió forintot nyert , a korábbi tulajdonosai között feltűnik egy PappVáry Árpád nevű úriember. Két pvel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. S micsoda véletlen! A Beth len Gábor Alap egyik vezérigazgatóhelyettesét pedig PappVáry Borbálának hívják, szintén két pvel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. Nem tudom, hogy vane valamilyen családi összefüggés esetleg a Bethlen Gábor Alap egyik vezérigazgatóhelyettese és a Bethlen Gábor Alaptól 200 millió forintos megbízást kapó cég egyik korábbi vezetője között. Mindenesetre furcsa az egybeesés, azért azt valljuk be, nem egy gyakori névről van szó, de ennek még utána fogunk járni. Ettől függetlenül azért érdekelne, hogy 230 millió forint értékben milyen felújításokat kell a Bethlen Gábor Alapnál eszközölni vagy annak háza táján, illetve ha ezeket a felújításokat idén megtesszük, és elvileg ez belefér ebbe a 7 százalékos működési keretbe, vélhetően olyan felújításról van s zó, ami talán akkor már a jövő évben nem lesz esedékes. Innentől kezdve megint kérdésként merül fel, hogy akkor miért kell a következő évben is ehhez a 10 százalékos kerethez ragaszkodni, ha az idei évben több száz millió forint összegben olyan kiadások ke rülnek be a működési költségek közé, amelyek vélhetően a következő években már nem fognak felmerülni ezzel kapcsolatban. Jó szívvel várnék valami megnyugtató választ.
