Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
4003 törvények szintjén valóban szinte bármit megtehetnek, de ne gondolják, hogy ezek a lépések nem maradnak következmények nélkül. Hogy egy friss követk ezményre figyelmeztessem vagy pontosabban emlékeztessem önöket, nagyon fájt mindannyiunknak, ellenzéki képviselőknek is a legutóbbi leminősítése a magyar gazdaságnak. Önök erre meglehetősen sértődötten reagáltak, pedig érdemes lett volna egy kicsit tárgyil agosabban szemlélni a döntés körülményeit. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tény az, hogy magam is úgy ítélem meg, hogy az elmúlt napokban hozott leminősítés már valóban nem elsősorban a magyar gazdaság teljesítm ényének szól, önmagában ez talán a leminősítést nem indokolta volna. Annak a bizalomvesztésnek szól, amelynek döntő oka a kormány hektikus, kapkodó, pénzügyi szabályokat, intézményrendszert figyelembe nem vevő javaslata, sőt több intézkedése is. Ezen az út on büntetlenül nem lehet továbbmenni, hiszen szintén a mai napon vagy talán a tegnapi napon látott napvilágot az az elemzés, a pénzügyi szektor elemzése, amely kimutatta, hogy ezermilliárdokban mérhető az az összeg, amelyet a pénzügyi rendszerből kivonnak Magyarországról, és ennek döntő oka a bizalomhiány. Magyarán nem lehet úgy segítséget adni az önkormányzatoknak, hogy cserébe nem nézzük meg annak másik oldalát, nem vagyunk elég körültekintőek, és a pénzügyi rendszerbe egy újabb instabilitást viszünk be a zzal, hogy ad hoc ötleteket azonnal a parlament elé terjesztve lépünk, nem végiggondolva ennek lehetséges összes következményét. Félreértés ne essék, nem arra a következményre gondolok, ami üdvös, hogy az önkormányzatok, amelyek nem biztos, hogy ezt a hite lállományt vissza tudnák fizetni, megszabadulnak ettől a hitelállománytól, hanem attól a következménytől, hogy egy ilyen elkapkodott, kellően le nem egyeztetett javaslatcsomag milyen hatással van a pénzügyi rendszerre, és hogyan teszi tönkre tovább azt a b izalmat, amely már így is romokban hever az önök döntései, kapkodó politikája nyomán. Ez tehát az első észrevételem. A másik észrevételem, hogy a jogszabályok között - salátatörvényről beszélünk, amely a kormány kedvenc étele az utóbbi hónapokban - sok apr ó, fontos részletkérdés bújik meg. Az egyik ilyen eleme a javaslatnak, amely kimondja, hogy az állam nevében eljáró szervezet, a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, az MNV Zrt. úgymond közérdekből, kivételesen indokolt esetben, a lakosság alapvető közs zolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan jogügyletet is köthet, amelyben a jogügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi. Ez egy szép elképzelés, szép hosszú mondat. Egy baj van vele, hogy ki mondja meg, hogy mi az az érdek, mi az az ellátásbiztonság, milyen mérőszám alapján lehet ezt meghatározni, ami alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ilyen jogügyleteket is köthet. Magyarán az állam, a kormány saját magának akar szabad kezet adni oly módon, hogy saját maga megmondja, hogy mi az az érdek, aminek az érdekében a szokásos, jogállamban meglévő gyakorlattól úgymond kivételesen eltérő szabályokat is alkalmazhat. Egy olyan kormány részéről, amely eddig is jeleskedett a jogszabályok napi ad hoc átgyúrásában, átírásában, egy olyan kormány kezében ez az eszköz több, mint életveszélyes, több, mint veszélyes a jogállami gyakorlatra, magára a jogbiztonság elvére és a kiszámíthatóság elvére. Ezt a gumiszabályt, amelyben a kormány megmondja, hogy m i az az érdek, ami alapján ő szabad kezet kap, saját magának szabad kezet adva, ezt ilyen módon nem vállalhatja fel felelős törvényhozó. De nem ez az egyetlen furcsaság ebben a törvényjavaslatban. A másik ilyen furcsaság, és szintén a kapkodás jele, amely a közművezetékek adójáról rendelkezik. Tulajdonképpen azon a napon, amikor az előző ezzel kapcsolatos törvényt kihirdették, nyújtotta be a kormány az újabb javaslatát a közművezetékek adójáról, lényegében azt a furcsa jogtörténeti pillanatot előidézve, hog y egy napig se volt eredeti formájában hatályban a pénteken kihirdetett korábbi törvény. Az új eljárásban pedig a MOL FGSZ Zrt.t és a Mavir Zrt.t kiveszik a korábbi rendelkezésből, lényegében e társaságok is adókötelesek lesznek a közműadó szempontjából 2013. január 1jétől.
