Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3940 Így van! Az a helyzet adódott ugyanis (Zaj, közbeszólások. ) , hogy noha már az általános vitán is aligalig vettek részt a tisztelt képviselőtársaim, a záróvitán az LMP egyáltalán nem képviseltette magát, míg a szocialistáknak pusztán a jegyzői feladatokat éppen ellátó képviselőjük volt jelen. Kénytelen vagyok err ől megemlékezni itt is, ugyanis pont e két párt, amelyik valamennyi sajtóorgánumon keresztül, mondjuk úgy, hogy szavakban kiáll a fővárosiakért, azonban amikor érdemi munkáról van szó, akkor abból számukra mármár természetes módon nem veszik ki a részüket . Mi a magunk részéről összesen tíz módosító javaslattal próbáltuk jobbá tenni ezt a törvényjavaslatot, és mind az általános, mind pedig a részletes vitában hosszan érveltünk az elgondolásaink mellett. Áttekintve a belügyminiszter úr által benyújtott zárós zavazás előtti módosító javaslatot, azt gondoljuk, hogy az továbbra sem teremti meg az egységes városkép Fővárosi Közgyűlés általi kialakításának lehetőségét. Üdvözlendőnek tartjuk, hogy egyes fővárosi polgármester képviselők által jegyzett, egyértelműen a Fővárosi Közgyűlés lehetőségeinek korlátozására irányuló módosító javaslat lényegében a zárószavazás előtti módosítóval visszautasításra került. Ezen képviselőtársaink ugyanis kifejezetten azt szerették volna elérni, hogy a fővárosnak éppen hogy ne az egy séges városkép kialakítására, hanem helyette csak kizárólag az árvíz- és belvízvédekezési és közlekedésfejlesztési feladatok ellátására legyen jogköre. A Jobbik által megannyiszor hangoztatott álláshalmozással összefüggő aggályok a jelen törvényjavaslatho z benyújtott módosító indítvány keretében is megerősítést nyertek, hiszen Németh Szilárd csepeli polgármester és Wintermantel Zsolt újpesti polgármester amellett jegyezte ezt a Fővárosi Közgyűlés jogainak csorbítására irányuló módosító javaslatot, hogy egy ben maguk is a Fővárosi Közgyűlés tagjai. A zárószavazás előtti módosító tehát legalábbis a szavak szintjén egyértelműen kimondja, hogy a jogszabály megalkotására az egységes városkép kialakítása és a közlekedésfejlesztés érdekében kerül sor. A céllal tehá t a magunk részéről messzemenően egyetértünk, álláspontunk azonban az, hogy a célok eléréséhez szükséges eszközök és lehetőségek köre a tervezet elfogadása esetén nem elegendő a Fővárosi Közgyűlés számára, az, hogy a budai és a pesti alsó rakparton lévő in gatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, illetve a nagy hajók kikötői infrastruktúrája és kikötőhelyei tekintetében a fővárosnak a használati jog szerzése számos későbbi vitára ad lehetőséget. Tehát mi azt szeretnénk elérni, hogy tulajdon jogot kapjon. Ez előrevetíti ugyanis azt, hogy már a jogalkotási szakaszban a fővárosi érdekkel ellentétes álláspontra helyezkedtek egyes kerületi képviselők és polgármesterek. Itt szeretném felhívni egyúttal tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Dun adelta és Budapest - ideértve a Duna két partját - 1991 óta az UNESCOvilágörökség része. Tehát felháborító, hogy egy ilyen kiemelt területre vonatkozó szabályozás megalkotása során is a helyi önös, rövid távú érdekek felmerülésének, vívódásának vagyunk a tanúi. Meggyőződésünk, hogy a főváros számára az egységes városkép kialakításához nem használati, hanem tulajdonjogot kellene biztosítani, hiszen kizárólag ez biztosítja a teljes körű rendelkezési jogot. Önmagában a használati jog megteremtése esetén vala mennyi fejlesztés, valamennyi beruházás megvalósítása a tulajdonos kerületi önkormányzatok egyetértésével és hozzájárulásával történhet majd, az előzetes jelek alapján azonban nem lehet éppen alaptalannak nevezni azt a feltételezésünket, hogy ezen egyetért és nem egy esetben hiányozni fog. Az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése alapvetően hosszú távú célok, amelyek megvalósítása tipikusan nem egyszeri korszerűsítést vagy felújítást, hanem folyamatos fejlesztést igényel. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy az egységes városkép kialakításának megvalósítása a mi javaslatunkkal lehetne összhangban. Ezzel a véleményünkkel egyébként nem vagyunk egyedül, az Európai Parlament 2011. február 17én meghozott, a Dunarégióra vonatkozó európai uniós stratégiai végrehajtásról szóló állásfoglalása szintén ugyanezen elveket rögzíti.
