Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Dr. Lenhardt Balázs (független) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Ez jogállam?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LENHARDT BALÁZS (független):
3902 Egyébként nem is jogerős, és bár az ítélet kiszabása szempontjából nem releváns, de azt hiszem, a társadalmi megítélés szempontjából releváns, hogy az illető ellen több b üntetőeljárás van folyamatban. A mi büntetőpolitikánk egyértelmű volt az elmúlt években, az új büntető törvénykönyvet már elfogadtuk, a büntető törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos több mint hatvan törvény módosítása itt fekszik ezen a héten a parlam ent asztalán. Mi egy tettarányos és szigorú büntetőpolitika mellett vagyunk, amely semelyik népcsoportra nincs kiélezve. Mondhatnék rengeteg intézkedést, de csak hármat hadd említsek: a középmértékszabály bevezetése, a három csapás törvény vagy az uzsoráso kkal szembeni szigorú fellépés volt az, ami a mi válaszunk volt a büntető törvénykönyvben a jog eszközeivel. Azt természetesen önnek ismételten el kell mondjam, bármennyire is nem fogadja el, hogy egyedi ügyekben, egyedi bírósági eljárásokba, egyedi ítélet ekbe a kormány nem tud és nem is akar beleszólni. Ettől függetlenül lehetősége van a jogalkotás keretei között szigorúbb büntetőpolitikát vinni, de azt hiszem, ön sem tudja kétségbe vonni, hogy ezt ne tettük volna meg az elmúlt kettő esztendőben. Ugyanakko r 2012. május 15én - mint ön is tudja - Navracsics Tibor miniszter úr levelet írt Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, amelyben azt kérte, hogy tekintsék át, amennyiben erre mód és lehetőség nyílik, a bíróságok ítéleteivel kapcsolatos és a közvélemény sz ámára is nyilvánvalóan néhol ellentmondásosnak ítélt bírósági gyakorlatot, legyen egységesebb a bíróságok ítélkezése, hiszen ha nem következetes e tekintetben a bíróság, akkor az társadalmi felháborodást szülhet, és a bíróságba vetett bizalom megcsappanhat ennek nyomán. Éppen ezért - idézek a levélből - csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges a bizalom helyreállítása a bíróságok irányába. Mint ön is ismeri, pár nappal később a Kúria elnöke vá laszolt a miniszterelnökhelyettes úrnak, amelyben azt írta, hogy mélységesen megérti, hogy a közelmúltban lezajlott, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények, illetve az azokat elbíráló ítéletek nyomán kialakult közhangulatot, illetve a büntető igazságszo lgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésének veszélyét érzékelve az igazságügyi kormányzat is késztetést érzett arra, hogy a Kúria elnökéhez mint a bíróságok szakmai irányítását ellátó vezetőhöz forduljon sürgős intézkedést kérve. A Kúria elnöke hosszan írt a Kúria gyakorlatáról, és biztosította a kormányzatot arról, hogy a miniszterelnökhelyettes úr által tett javaslatot, amennyiben azt a szakági vezetők is indokoltnak ítélik, a bírósági joggyakorlatot elemző csoport vizsgálati tárgykörének jöv őbeni kijelölésénél megfontolja. Így tehát a bíróság függetlenségét is tiszteletben tartva, de az emberek jogos elvárását is figyelembe véve, azt hiszem, hogy az egyetlen jogállami megoldást sikerült ennek a kormánynak választania. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. DR. LENHARDT BALÁZS (független) : Nem. A tények fájnak, és államtitkár úr, amiket elmondtam, az nem sértő és gyűlöletkeltő volt, hanem a jelenlegi magyar valóság, mert mindnyájan ülhettünk volna abban a kocsiban, amiből Olaszliszkán kirángatták a gyermekei szeme láttára Szögi Lajost, és mindnyájan járhattunk volna abban az utcában, amit a cigányok magukénak éreztek, és ezért akarták meglincselni a szerencs étlen áldozatot. A másik oldalon, amit említett, valóban így van. A csepeli rabbi állítólagos támadója, amely esetnek szemtanúja nem volt, csupán a szóbeli vallomás és a beismerő vallomás - ami nyilván erőteljes nyomás hatására is született meg - állt rend elkezésre, és két év letöltendőt kapott. De hadd
