Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Kepli Lajos (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Hogyan akadályozza majd meg a kormány az energiaárak növekedését, ha tényleg leépül az európai nukleáris energia piaca?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
3889 A válaszát nem fogadom el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr az államtitkári választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 187 igen szavazattal, 72 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Kepli Lajos (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Hogyan akadályozza majd meg a kormány az energiaárak növekedését, ha tényleg leépül az európai nukleáris energia piaca?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Kepli Lajos, a J obbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: “Hogyan akadályozza majd meg a kormány az energiaárak növekedését, ha tényleg leépül az európai nukleáris energia piaca?” címmel. Kepli Lajos képviselő urat illeti a szó. KEP LI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetközi hosszú távú energetikai trendek előrejelzései alapján a TávolKelet országaiban az atomenergia egyre nagyobb szerepet fog játszani az elkövetkezendő húszharminc évben. A N emzetközi Atomenergiaügynökség legfrissebb előrejelzése szerint a világ nukleáris kapacitása a fukusimai atomerőművön tavaly történt baleset ellenére folyamatosan bővülni fog, és stabilan emelkedni fog az atomerőművek száma is. A növekedés jelentős része nyilván azokban a térségekben várható, ahol jelenleg is üzemelnek atomerőművek. A legnagyobb növekedés a TávolKeleten várható, míg a legpesszimistább előrejelzést az erőteljes atomellenes hangulatúvá váló Európai Unióban lehet érzékelni. Bár hozzátenném, hogy Franciaországban hagyományosan és továbbra is az atomenergia lesz a meghatározó forrás és olyan, példaként környezettudatosként beállított országokban, mint Finnország is, új atomerőművi blokk építését tervezik. Németország a tavalyi évben döntött arr ól, hogy legkésőbb 2022ig bezárja atomerőműveit. Az Angela Merkel vezette kancellár vezette konzervatívliberális koalíció hosszú vita után állapodott meg ebben, módosítva azt a hónapokkal ezelőtt hozott döntést, amellyel az ország 17 atomerőművének működ ési idejét még átlagosan 12 évvel meghosszabbította volna. De nem ők voltak az egyetlenek. A 2011. márciusi földrengés és szökőár által előidézett japán atomerőműbaleset sorsdöntő hatást fejtett ki az egyes európai országok atomenergetikájára. Tisztán vag y túlnyomóan politikai motiváció következtében többen is megindították, illetve felgyorsították a leépítést. A helyette előtérbe kerülő megújuló energia ugyan támogatandó alternatíva, de jelenleg még sokkal drágább is. Kérdés, hogy ezek az országok milyen forrásokból tervezik pótolni a kieső energiát. Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a jelen technológia mellett nagyságrendileg megoldás lehet a nap- vagy a szélenergia. Erőműtelepeket ugye, nem lehet napcellákra bízni, és nem is tekintendő környezetba rát alternatívának. Az egyes országok… - az energiapiac hálózatos iparági tulajdonságai miatt elkerülhetetlen az összeurópai energiaárak akár drasztikus növekedése, ezt viszont a mostani és a közeljövőbeni válságos szociális helyzet miatt nem engedheti meg sem Európa, sem a magyar kormány.
