Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 26 (241. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3875 Két ilyen kérdésben korábban már én is feltettem kérdést a szaktárcának, azonban nem sikerült érdemi választ kapnom. Az egyik a társasházak jogi fe lügyeletének a kérdése volt, a másik ilyen kérdés pedig a visszaélésekre lehetőséget adó tulajdonosi hozzájárulás, a meghatalmazások szabályozásának a kérdése, amelyben szintén nincs kormányzati elszánás, pedig a közös képviseletnek, a társasházaknak van j avaslatuk arra, hogy ezt hogyan lehetne megoldani. A tanácskozás felszólalói még a következő kérdéseket vetették fel, amelyek szintén, mint mondtam, szabályozással megoldhatók. Ilyen kérdés, hogy a haszonélvezők is tölthessenek be egy társasházban működtet ői feladatokat, vezetői tisztségeket, ne csak a tulajdonosok, hiszen a haszonélvezők azok, akik mindennap ott laknak. Vagy például, hogy vita esetén a tartozással, a végrehajtással ne kelljen megvárni a másodfokú döntést, hanem az elsőfokú döntés után lehe ssen a behajtást elindítani. Vagy hogy bírósági eljárás esetén a bíró ne csak az szmsznek megfelelő döntéssel, hanem valódi, érdemi döntéssel is segíthesse a társasház működését. A hátralék kezelése is fontos kérdés volt, és igen sokat szóltak róla. S az is felvetődött, hogy egyértelműen kellene szabályozni a társasház jogi személyiségét, ami hitelfelvételben segítene. Igénylik azt is, hogy a társasházakat érintő törvénymódosítások, kormányzati döntések esetén a kormányzat kérje ki a társasházak szakmai ér dekképviseleteinek a véleményét. Megjegyzem, ez annál is inkább jogos kérés, mert a közös képviselőkön csapódik le egyegy állami, sőt szolgáltatói döntés, annak a hatása, legyen az áremelés, a méretlen szakaszok díjának a beszedése, vagy éppen a közműveze ték adóemelése, amit a múlt héten tárgyalt a parlament, tehát bármilyen szabályozás. Ha már ők a villámhárítók, ők viszik el a balhét, ahogy szokták mondani, akkor hadd szóljanak bele a döntésekbe. Tisztelt Országgyűlés! A társasházak speciális életvitelt élő kis falvak a városok, a lakótelepek környezeteiben. A közös képviselők, akik ezt a hivatást választják, minden tiszteletet megérdemelnek. Úgy gondolom, az államnak, a kormánynak is meg kell tisztelnie őket és a társasházban élőket azzal, hogy a munkáju khoz szükséges jogi környezetet a gyakorlati elvárásoknak megfelelően alakítja, a törvénymódosításokat beterjeszti. Ezt kérem most igazából a kormánytól. Mint már mondtam, ez nem pénz kérdése, hanem szándék kérdése. Arra kérem a kormányt, hogy ha pénze nin cs is, de legalább a törvénymódosításra szánja már végre el magát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár úr kíván válaszolni. DR . CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönöm, hogy egy rendkívül fontos kérdést vetett fel, hiszen nagyon sok embert érint a társasházak szabál yozása, a társasházak működése és a közös képviselet helyzete. (13.30) Viszont nagyon sok olyan technikai kérdést is felvetett és olyan technikai javaslatot, amit úgy gondolom, hogy ebben az 5 percben és ebben a formában most nem nagyon tudunk áttekinteni. Két kérdésre azért kitérnék. Ön előtt is, gondolom, ismert, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a társasházi törvénynek az ügyészségi törvényességi felügyelet létrehozásáról szóló rendelkezését. Tette ezt egyrészt azért, mert nem áll ö sszhangban a társasházi jogviszony jellegével, és tette ezt azért is, mert az ügyészségi törvényességi felügyelet alkotmányjogi funkciójával sem egyeztethető össze. Az ügyészségi törvényességi felügyelet alapvetően a közhatalom gyakorlásának körében hozott jogi aktusokra és eljárásokra terjed ki, a társasházak esetében azonban egyenrangú felek által meghozott, a közös tulajdon használatát, hasznosítását érintő döntésekről van szó. A közös tulajdon más formái esetében sem avatkozik be az állam egyik vagy más ik fél jogait védve. Az ügyészségi törvényességi felügyelet, úgy gondoljuk, nem alkalmas arra, hogy a magánjogi alapon létrejött
