Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3825 Egy ilyennel kezdeném mindjárt, illetve ez kapcsolódik ahhoz a csoporthoz is, ami a korábbi észrevételeimhez tartozik, hiszen a “dolog” címszó alatt azt írja az új Ptk., hogy “a birto kba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet”. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pedig a dolog minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők. Kérem, mondjanak nekem egy birtokba nem vehető dolgot! És akkor miért h ívják ezt egyáltalán dolognak? Ahogy már mondtam, nem vagyok jogász, de laikusként is szemet szúrt ez a dolog - már a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájában is elmondtam , hogy az ott meghatározott “dolog” fogalom értelmetlen, hiszen a dolog meghatároz ásánál újra használja a “dolog” szót. Ez a most megvilágított probléma is egyébként jól rámutat arra az óriási, ellenzéket semmibe vevő törvényalkotási rohamra, ami korábban jellemezte a Házat. Talán itt a Ptk.nál ezt nem kellene elmondanom, itt talán töb b egyeztetésre és több időre volt lehetőségünk, de a nemzeti vagyonról szóló törvény vitájára mindenképpen vissza szerettem volna ezzel utalni. Szintén egy érdekesség a haszonélvezeti jog tartalmánál, illetve a haszoné lvezeti joggal kapcsolatos észrevételem az lenne, hogy szeretném, ha az (5) bekezdésben a “Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető, a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn” résznél szeretném, ha ezt az ötven évet legalább huszonöt évre le tudnánk vinni, úgy gondolom, hogy ez még a jogbiztonságot megőrzi, elegendő, viszont a visszaéléseket és a rendkívül előnytelen szerződéseket talán így tudnánk mérsékelni, az általuk okozott kár egy részét legalább megúszni. Ez kifejezetten a jövőre vonatkozóan lenne alkalmazható, de azért, hogy a fennálló szerződéseket is egy korábbi időpontban tudjuk felülbírálni, ezért szeretném egy (6) bekezdéssel kiegészíteni ezt a paragrafust, ez pedig így szólna, hogy “a törvény hatálybalépését megelőzően jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság javára alapított haszonélvezeti jog jelen törvény hatálybalépését követő huszonöt év elteltével e törvény alapján megszűnik”. Ez sok esetben, úgy gondolom, hogy indokolt lehet, itt a Házban is már számtalanszor találkoztunk nemcsak tőlem, de más képviselőtársaktól is olyan példákkal, amelyek megoldásában ez segíthetne. Én itt például már többször elmondtam a Fertő tavi nádgazdaság e setét, ahol az állam a 2006os privatizációt követően kiengedett a kezéből egy úgynevezett örökös ingyenes nádaratási jogot, ami elképesztő. (11.10) Azóta EUs támogatások százmillióit vesztettük így el, miközben a terület tulajdonosa ugyanúgy a magyar áll am maradt. Hasonló ilyen visszaélésekről is hallottunk. Nem is említem részletesebben azt, hogy ez még mi minden kárt okozott nemcsak az európai uniós támogatást tekintve, de komoly természetvédelmi katasztrófa is a küszöbön áll emiatt, és a környéken élők és a középvállalkozások, amelyek akár sok generáción át ebből a tóból és ebből a foglalkozásból, a náddal kapcsolatos foglalkozásokból éltek, tönkrementek, és gyakran az öngyilkosság határáig kergették őket. Tehát mindenképpen indokoltnak éreznék itt egy ilyen “szigorítást”. Szintén egy észrevétel az épület és föld tulajdonjogával kapcsolatban: itt azt mondja ki a jelen tervezet az (1) bekezdésnél, hogy az épület tulajdonjoga - ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a földtulajdon ost illeti meg. A (2) bekezdésben pedig az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba. Az (1) bekezdésnél az a probléma, a gyakorlati alkalmazás során az okozha t problémát, hogy a javaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy a föld tulajdonosának és az épület tulajdonosának mikor kell megkötnie az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodást. Azaz még az építkezés megkezdése előtt vagy akár a jogerős használatbavétel i engedély kiadása után is van erre lehetőség? Mindenképpen úgy érzem, hogy ezt tisztázni kellene. A (2) bekezdésben nem értjük, hogy ez most azt jelentie, hogy be tudnak jegyeztetni eltérő vagyonkezelési jogot az épületre és a földre. Erre szeretnék vála szt kapni. Itt is egy gyakorlati példával akarom megvilágítani, hogy ez miért lehet probléma. Az erdőgazdasági vagyonkezelésben
