Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3810 esetet ismerünk, ahol adott esetben ilyen joghátrányba került emberek egy életre szólóan elvesz tik ezt a lehetőséget. 15 éves elbirtoklási időt kívánt meg korábban a törvény, ami elfogadhatatlan helyzet volt. Érdekes megoldása a javaslatnak, hogy a felelős őrzés rendszere megszűnik. Itt a megbízás nélküli ügyvitel kötelmi szabályait rendeli alkalmaz ni, ami, úgy gondoljuk, hogy egy előremutató megoldás, bár egy régi intézmény szűnik meg, tehát itt a gyakorlatnak lesz majd nagy feladata, hogy ne engedje, hogy ezt az egyébként szükséges és ésszerű jogintézményt háttérbe szorítsuk. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni mindjárt, ha már ingatlankérdésnél voltunk, az ingatlannyilvántartás kérdését - amelynek a rendszerét tulajdonképpen nem változtatja meg a javaslat, csak beemeli, tartalmazza az ingatlannyilvántartás szabályait , hogy vajon a bírósági felügy elet, a bírósági törvényességi felügyelet és hatáskör nem lennee szerencsésebb. Itt nagy vita folyt, és hosszú évek munkája során végül is oda jutottak az előterjesztők, hogy nem tettek erre javaslatot, azonban mi úgy gondoljuk, hogy összességében a földh ivatali rendszer jelenlegi állapotából az vezethető le, hogy a bírósági kontroll mindenképpen szerencsésebb és fontosabb lenne. Nagyon érdekes megoldás, hogy a dologi jogi részbe belekerültek a zálogjogi szabályok az eddigi kötelmi rész helyett. Ebben a kö rben már át is ugrok a kötelmi részre, amelynek az egyik legnagyobb erénye az, hogy az úgynevezett fiduciárius biztosítékokat, kikötést megszünteti. Ez egy nagyonnagyon komoly lépés, hiszen gyakorlatilag a magánszféra eladósodásának az egyik legkomolyabb eszköze volt ez, ami tulajdonképpen arról szólt, hogy pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására nyílt lehetőség. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hiteligénnyel fellépő és lakást vásá rolni kívánó személyek esetében a saját lakásuk volt a fedezete annak, hogy hitelhez jussanak, viszont amennyiben nem tudták az adósságukat fizetni, elvesztették lakásukat. Ez rengeteg visszaélésre és rengeteg adósi zsákutcába kerülésre nyitott alkalmat. N agyon fontos, hogy ez kimaradt a rendszerből. Figyelemre méltó megoldás az érvénytelenségi szabályok újragondolása. Ezek előremutató szabályok összességében. Ugyanígy a szavatossági szabályok között a határidők megnövekedése, tehát a garanciális szabályok erősödése - ahogy azt már a vezérszónoki körben elmondtuk - mindenképpen szintén előremutató, illetve a termékszavatosság intézményének létrehozása is ebbe a körbe sorolható. Viszont fontos mindenképpen kitérni arra, hogy mik azok az elemek, amelyeket úgy gondolunk, hogy a kötelmi részben javítani kellene. Úgy gondoljuk, hogy több esetben már bebizonyosodott, hogy közvagyont érintően meg kellene nyitni az érvénytelenségi perindítás lehetőségét mindenki számára. Láthattuk az utóbbi évtizedek vagyonrablásainá l, állami vagyont érintő visszaéléseknél, hogy sok esetben sem akár az ügyészség, sem pedig a jogi érdekelt állami vagyont kezelő szerv nem indított eljárásokat az érvénytelenség megállapítására, és voltak olyan aktív kezdeményező civil szervezetek vagy ma gánszemélyek, akik ezt kezdeményezték, viszont a bíróság rendszeresen azzal a hivatkozással utasította el a keresetüket, hogy a jogi érdekeltségük nem került bizonyításra. Úgy gondoljuk, hogy ezt most ezzel a törvényi megoldással ki kell szűrni, magyarul a megfosztás lehetőségét ki kell zárni, magyarul a közvagyont érintő szerződés esetén igenis mindenki, minden magyar állampolgár jogosult lehessen arra, hogy ezeket az eljárásokat megindítsa. Úgy gondolom, hogy a vállalkozások esetében nagyon fontos biztosí tani azt a lehetőséget, hogy a késedelmi kamatok szabályozása térjen vissza arra a rendszerre, ami korábban volt. A vállalkozások esetében jelenleg a “jegybanki alapkamat plusz nyolc százalék” szabály alkalmazandó, azonban megítélésünk szerint “a pénzpiaci kamat kétszeresének” fordulata sokkal megfelelőbben szolgálná a gazdasági szektor működését. Tekintettel arra, hogy az időm most lejárt, így a későbbiekben fogom még a többi résszel kapcsolatos álláspontomat kifejteni.
