Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KEPLI LAJOS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3808 mostani kivitelezett formájában azonban több olyan rendelkezést tartalmaz, amely előremutatónak mondható. Azonban ahogy azt Kepli Lajos képviselőtársam is elmondta, az egyik legkomolyabb problémánk az, hogy a diszpozitivitás elvét ide is fő szabál lyá emeli. Ez pedig - ahogy ezt már szemléltette a képviselőtársam - rendkívül hátrányos következményekkel járhat, hiszen ugyan a felek autonómiáját megnöveli a társaságok alapítása, működtetése területén, azonban az eltérések széles köre olyan kiskapukat nyithat a rendszerben, amelyek megítélésünk szerint újból erősíthetnek olyan tendenciákat, amelyek nemkívánatosak és amelyeket tulajdonképpen mindenki ismer, mindenki találkozott már olyan jellegű társaságokkal, amelyek arra épülnek vagy a tevékenységük je lentős részét abban teljesítik ki, hogy olyan törvényi hézagokból táplálkoznak, amelyek utána a szerződő fél oldalán negatívan csapódnak le, és ennek utána a következményeit pedig ritkán látjuk. Tehát mi azt szeretnénk, ha átgondolná az előterjesztő, hogy változzon meg ez a rendelkezés. Igazából a kritikai szempontjaink hangsúlyozása mellett azonban mindenképpen örülni kell annak, hogy a jogi személyiséget valóban most már hosszú évek, évtizedek hiátusa után és értelmetlen különállása után megadja a javasla t a közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak. Meggyőződésünk egyébként az, hogy olyan szabályozási környezetet kellene teremteni, amelyben ezek a társasági formák sokkal előnyösebb helyzetbe kerülnek, és sokkal inkább arra bátorítjuk a vállalkozás okat, hogy ilyen keretek között működjenek, hiszen ez ad igazából egy tisztességes fedezetet mindenfajta gazdasági vállalkozási tevékenységnek, hiszen aki vállalja azt, hogy személyében korlátlan vagyoni felelősséget vállal a társaság tartozásaiért, az tek inthető álláspontom szerint egy olyan üzletfélnek, akivel érdemes és lehet hosszú távon jó együttműködést kialakítani. Sajnálatos módon a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok rendszere Magyarországon szintén abba az irányba fordult, hog y jelentős mértékben ezzel való visszaélést valósítanak meg a gazdálkodó szervezetek, tehát így keletkeznek azok a hihetetlen mértékű tartozások, körbetartozások, lánctartozások, amelyek aztán számos vállalkozás tönkremenésével járnak. Ez üdvözlendő, ugyan akkor mindenképpen erősítendő a korlátolt felelősségű társaságokkal szembeni törvényi környezet erősítése, azaz magyarul: nem kellene engedni, hogy ez a korlátolt felelősség a gyakorlatban lényegében kizárt felelősséggé alakuljon. Éppen ezért üdvözöljük eg yébként azt, hogy a társaságalapításnak az a könnyed rendszere, amely az elmúlt években kialakult 500 ezer forintos törzstőkével, az most visszamegy, visszaemelkedik 3 millió forintra, de az igazi megoldás az lenne, ha valamilyen módon a vagyonfedezet egy része rendelkezésre állna a társaság működése alatt a hitelezők számára, és nem eredményezné azt, hogy a formálisan betett törzstőke után a társaság működésében felhasználásra kerülve már kiürült társasággal szembesülnek a hitelezők. Több olyan javaslatot fogalmaztunk meg egyébként, és ezt majd a részletes vitában ismertetjük, most inkább gondolatjelesen vetném fel, amelyek azt az arculatát erősítik ennek a javaslatnak, hogy a hitelezők védelme erősödjön. Például kifejezetten szeretnénk, ha a társaságok lét esítő okirataiba bekerülne az a rendelkezés, hogy nyilvános részvénytársaság kivételével a gazdasági társaság külföldi vállalkozás jogi személy tagjának közvetlen vagy közvetett személy tulajdonosát, természetes személy tulajdonosát meg kell nevezni. Ez ki fejezetten azt szolgálja, hogy ne lehessen offshore társaságok rendszerébe ágyazva elrejteni egy vállalkozás valódi felelősét, valódi háttérszervezőjét. Ugyanis ez a továbbra is névtelenül maradás a jövőre szólóan a hazai adófizetés előli elmenekülés egyi k kiskapuja, és már évtizedek óta ezt üzemszerűen, sportszerűen űzik nagyon sokan, akik egyrészt a pénzüket kimenekítik az országból, ugyanakkor a megtermelt profitot sem itt használják fel. Tehát a jövedelemkivonás elleni harc, főleg az adózatlan jövedele mkivonás elleni harc közérdek, ezért lenne fontos ezt a módosítást megtenni. Szeretnénk, ha erősödnének azok a szankciók, amelyek arra irányulnának, hogy azok a személyek, akik társaságok úgynevezett fantomizálásában vesznek részt, sokkal hosszabb ideig ke rüljenek kizárásra a gazdasági életből, éppen ezért az erre irányadó kereteket, időkereteket mi
