Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 21 (240. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓTH CSABA (MSZP):
3804 valamelyik fél úgy próbál meg elbújni a másik fél elől, hogy a neki címzett küldeményeket nem veszi át. Azonban a törvényjavaslat megtartaná azt az életidegen rendelkezést, amely szerint az ajánlott tértivevényes levélben közölt nyilatkozat feladója hátrányosabb helyzetbe kerül az egyszerű ajánlott levél feladójához képest, hiszen a tértivevényes levél elől el lehet bújni, ahhoz nem fűződik kézbesítési vélelem, míg az egyszerű ajánlott levélhez kapcsolódó kézbesítési vélelem automatikusan, pusztán az elküldés tényével beáll. Ez a szabályozás már komoly méltánytalanságok forrása volt a csődtörvény esetében is . Szükséges lenne ezt a diszkriminatív rendelkezést felszámolni, azonos kézbesítési vélelmet fűzve e kétfajta ajánlott levélhez. Ez elősegíti azt, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatok mindig ésszerű időn belül közöltnek minősüljenek, előremozdít va a társasági jog automatizmusainak fokozottabb érvényesülését. Fontos lenne a társasági kisebbségvédelem erősítése mellett védeni a társaság tagságának az érdekeit az ügyvezetés esetleges visszaéléseivel szemben. A Gt. hatályos szabályozása szerint a tár saság legfőbb döntéshozó szervét az ügyvezetés hívja össze, ettől eltérni csak úgy lehet, hogy az összes tag összegyűlik, és egyhangúlag hozzájárulnak a legfőbb szerv ülésének megtartásához, illetve ha a létesítő okirat ettől eltérően nem rendelkezik. Ez a szabály különösen a korlátolt felelősségű társaságok esetében okozhat problémát, mivel a közkereseti társaság és a betéti társaság esetén a tagság és az ügyvezetés - figyelemmel ezen társaságok személyegyesítő jellegére - fő szabály szerint ugyanazon szem élyekből áll, míg a részvénytársaság személytelen jellege a társaság természeténél fogva a menedzsment dominanciáját vonja magával. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az ügyvezetés és a tagok konfliktusa esetén a tagság kiszolgáltatott helyzetben van a korlátolt felelősségű társaságokban, ugyanis szabályos taggyűlést vagy az ügyvezető összehívása, vagy az összes tag együttes jelenléte és hozzájárulása mellett lehet tartani. Ugyan a legalább 5 százaléknyi szavazattal rendelkező tagság a jelenleg hatályo s szabályozás mellett is kérheti az ügyvezetéstől a legfőbb szerv összehívását, és amennyiben ezt az ügyvezetés megtagadja, úgy a legfőbb szerv összehívását a bíróságtól is lehet kérni, azonban ez nehézkes, időigényes megoldás, ami a legfőbb szerv intézked éseinek késedelmes megtételét, ezáltal a társaság és tagjai érdekeinek a sérelmét vonhatja magával. Ennek korrigálására lehetőséget nyújtana egy olyan módosítás, amely a megfelelő arányú szavazattal rendelkező tagság részére lehetővé teszi a legfőbb szerv saját hatáskörben történő összehívását az ügyvezetés kiiktatásával és a leterhelt bíróságok igénybevételének mellőzésével. Eszerint ha a legfőbb szerv összehívását a szavazatok meghatározott százalékával rendelkező tag vagy tagok indítványozzák, és a legfő bb szervet az ügyvezetés nem hívja össze határidőre, úgy a legfőbb szerv ülését ez a meghatározott százaléknyi tagság is összehívhatja, és tarthat szabályszerű ülést az együtt nem működő ügyvezetés közreműködése és az egyhangúság követelményének teljesítés e nélkül is. Ezzel - a már említettek szerint - elsősorban a korlátolt felelősségű társaságok tagságának a pozícióját erősítheti az ügyvezetéssel szemben, védve a tagi érdekeket, azonban kivételesen más társasági forma tagságának is nyújthat segítséget a t agság részére az érdekei ellen cselekvő ügyvezetéssel szemben. Szükség lenne a normaszöveg pontosítására néhány helyen a jogkövető magatartás és a megfelelő jogalkalmazás elősegítése érdekében. A törvényjavaslat jogi személyeket szabályozó könyvének általá nos részéhez fűzött módosításának célja az, hogy a gazdasági társaságokra is kiterjedő hatállyal, a jogi személyekre irányadó alapvető szabályok elfogadása pontosabb, sajnálatos módon “a gyakorlatban tapasztalt visszaéléseket megelőző” szöveggel történjen meg. Így szükséges pontosítani a jogi személy székhelyének törvényi definícióját, törvényben írva elő azt, hogy a jogi személyek székhelyét mindig pontosan be lehessen azonosítani, tehát egy nagyobb épületben, irodaházon belül a jogi személy ne tudjon elbú jni, és a bejegyzett irodája mindig pontosan
