Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 19 (238. szám) - Endrésik Zsolt (független) - a nemzetgazdasági miniszterehz - “Adós, fizess! Adós fizet?” - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ENDRÉSIK ZSOLT (független): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3542 Endrésik Zsolt (független) - a nemzetgazdasági miniszterehz - “Adós, fizess! Adós fizet?” ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisz telt Képviselőtársaim! Endrésik Zsolt független képviselő kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Adós, fizess! Adós fizet?” címmel. Endrésik Zsolt képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr! ENDRÉSIK ZSOLT (független) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország csillagászati mértékű államadóssági mutatóit ismerhetjük, azonban a hazánknak tartozó államokról és a kintlévőségekről nem sokat hallani, tényleg nagyon kevés információhoz jutottam ku tatásaim során. A legtöbb információt a Szovjetunió felbomlása utáni átvállalt orosz államadósságról lehetett találni, ami 2 milliárd dollár körül mozgott annak idején. Ennek nagy részét áruban törlesztették, főként haditechnikában, gondolva itt a MiG29e sekre vagy a BTR80asokra. A maradék több száz milliós tételt azonban az állam kiadta hasznosításra, aminek egyik fő figurája az MSZPs Kapolyi László volt annak idején. Állítólagosan akkoriban körülbelül 70 millió dollárnyi pénz tűnt el a “hasznosítás” k özben. Az iraki adósság rendezése is szép történet és üzlet, de sajnos nem Magyarországnak. 2004ben hazánk is elengedte az irakiak tartozásának 80 százalékát, így a 230 millió dolláros kintlévőségből 46 millió lett egy tollvonásra. Ezen kívül még több szá z magyar katona vett részt az iraki rendezésben, 16 milliárd forintos költségért, és 77 darab T72es harckocsit is ajándékoztunk a demokratizálódó államnak. Megnyitottuk a légterünket, Taszár kiképzőbázisként üzemelt az iraki rendfenntartóknak. Hát, kérdé ses, hogy megtérülte ez a befektetés. Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy államtitkár úr be tudnae avatni abba, hogy mely országok és mennyivel tartoznak a magyar államnak, és hogyan lehetne behajtani ezeket a tételeket úgy, hogy ne illetéktelenek zsebében kössenek ki. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az államháztartási törvény 101. §ában, valamint a hozzákapcsolódó szabályzó kormányrendeletben foglalt jogszabályi előírások alapján megkülönböztetett figyelmet fordít az 1990 előtt, részben klíri ngvalutában nyújtott kormányhitelek és az akkor keletkezett szaldókövetelések mielőbbi kedvező megtérülése érdekében. Mindenekelőtt tájékoztatnám azért arról, hogy a külfölddel szemben még fennálló kormányzati követelések helyzetéről, azok viszonylatokra b ontott összegéről, lejáratáról az éves zárszámadásban részletes összefoglaló található. E beszámolók alapján azonban kiderül az is, hogy a kormányzati követeléseink ma már alapvetően csak a legkisebb fizetési képességgel és készséggel rendelkező adós orszá gokkal szemben maradtak fenn. (16.50) Néhányat említve a 2011. december 31ei állapotból. A Koreai NDKval szemben összesen 29,63 millió klíring rubel, Kubával szemben 151,47 millió transzferábilis rubel értékű rendezetlen követelés á ll fenn, emellett Szudán 14,44 millió dollár összeggel, míg Nigéria összesen 3 millió 290 ezer dollárral tartozik, amelyek törlesztéséről eddig még nem sikerült megállapodnunk. A
