Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMADIA NORBERT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3338 Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön az előterjesztés elfoga dásáról döntünk. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényja vaslat együttes általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatokat T/8883. és T/8882. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Csizmadia Norbert úrnak, a Nemzetgazdasági Mi nisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. CSIZMADIA NORBERT nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A napirenden szereplő két törvényjavaslat felhatalmazást ad a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetésére, azok elfogadásával Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek tesz eleget. Ahhoz, hogy az alapokmánymódosítások a magyar jogrendszer részévé váljanak, szükséges azok törvényben történő kihirdetése. A globális fejlesztés és a nemzetközi gazdasági együttműködés pénzügyi problémáiról szóló 2002. évi márciusi monterreyi csúcstalálkozó legfőbb eredményeként létrejött úgynevezett monterreyi konszenzus arra ösztönözte többek között a Világbankcsoport intézményeit, hogy döntéshozatalukban erősítsék meg a fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú orsz ágok szerepét, és vonják be őket a nemzetközi együttműködés folyamataiba. (16.20) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatói és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság igazgatótanácsa 2008 és 2010 között kidolgozták azokat az intézkedéseket és menetrendet, amelynek mentén elindult a fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országoknak a Világbankcsoport döntéshozatalába történő erőteljesebb bevonása. A bank kormányzótanácsának 2009. január 30án elfogadott 596. számú határozata és a társaság ko rmányzótanácsának 2012. március 9én elfogadott 256. számú határozata megreformálják az intézmények szavazati rendszerét. A reform alapvető elve, hogy egy rugalmas és széles körű kiigazítást hajtson végre ezeknek a nemzetközi pénzügyi intézményeknek a rész vényei között úgy, hogy figyelembe vegye a részvényesek szerepvállalását az intézményben. A módosítást megelőzően minden banki és társasági tag szavazati joga a tagság elnyerésekor automatikusan kapott 250 alapszavazatból és a vásárolt részvények után járó szavazatokból állt azzal, hogy minden vásárolt részvény után egy szavazat járt. A módosítás által a tagok alapszavazatainak számát egy kétlépcsős számításon keresztül állapítják meg. Első lépcsőben a tagok alapszavazatait nem konkrét számban határozzák me g, hanem arányosan rögzítik azt az összszavazatok 5,55 százalékának megfeleltetésével. A módosítás előtt ez az arány pedig 1,88 százalék volt. A második lépcsőben pedig az alapszavazatok aggregált számát elosztják a tagok számával, meghatározva, hány alap szavazat került így az egyes tagokhoz. Az alapszavazati arányok növelése a kisebb részvényesek, így többnyire a fejlődő országok relatív szavazatának erősítését jelenti, s egyúttal megelőzi az alapszavazatokhoz fűződő szavazóerő
