Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
3310 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy Sós Tamás képviselőtársunk egy picit erősen fogalmazott, és én is arra kérem, hogy fogja viss za magát. Alapjában véve nem kellene riogatni, nem kellene itt a tévénézőknek olyan jelzőkkel illetni a mostani átalakítást, amivel a képviselő úr illette. (14.10) Hoppál képviselő úr itt mögöttem pár perccel ezelőtt elmondta, és jogosan mondta el, hogy az elmúlt húsz év oktatási törvényeinek a százötvenféle módosítását már nem lehet tovább módosítgatni, hanem egy teljes átalakításra van szükség. Azt hiszem, ezt önök is aláírták pár hónappal ezelőtt még. Én igyekszem rövidre fogni, mivelhogy az időm is rövi d. Az oktatásügy jövőnk megalapozásának legfontosabb eszköze, minősége nemzeti sorskérdés. Nyilvánvalóan először meg kell szerezni, fejleszteni kell a tudást, az innovációs képességet, alaposan meg kell ismerni a világot, a korunkat meghatározó globalizáci ó kérdéseit. Tehát mindenekelőtt jelentősen fokozni kell a beruházást az emberi tőkébe, hiszen tudjuk, hogy a tudás az egyetlen olyan termelési tényező, amelynek hozadéka nem csökken. 2010ben az Oktatási Minisztérium megbízásából készült, a felnőtt lakoss ágot, valamint a pedagógusokat reprezentáló kutatás eredménye szerint a közvélemény nem volt elégedett az Oktatási Minisztérium tevékenységével. Hangsúlyozni szeretném, hogy 2002 és 2010 közötti időről beszélek. Az esélyteremtés, az oktatás színvonalának é s anyagi helyzetének javítása terén lényeges elmaradások voltak. Ha jól emlékszem, akkor frakcióvezetőnk elmondta tényszámokkal alátámasztva, hogy a 2002től 2010ig tartó időszakban hogyan csökkentek le az állami normatívák. Én csak alá tudom húzni iskola igazgatóként, hogy 2002ben az állami normatíva 80 százalékához 20 százalékot kellett hozzátenni az önkormányzatnak, már ha hozzá tudta tenni. Gondolok itt a kistelepülések fizetésképtelenségére. Aztán ez a szám úgy változott, hogy 2005ben 6040 százalékr a módosult. Aztán 2008ban, mit ad isten, ez a szám már teljesen megfordult, hiszen 4050 százalékos állami normatívához kellett az önkormányzatoknak - már mondom, ha volt lehetőségük - hozzátenni azt a különbséget, amivel egyáltalán működőképessé tudták t enni az intézményüket. Akkor ezek után mondják azt, hogy mi itt egy teljesen rossz koncepciót akarunk megvalósítani. Hát én nem tudom, hogy ha egy picit tényleg visszagondolnak az elmúlt időszakra, akkor valószínűtlennek tartom, hogy ez megállja a helyét. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sommásan szeretnék fogalmazni akkor, amikor azt mondom, hogy ez a törvénytervezet figyelembe veszi a pedagógusok véleményét. Hogy mire alapozom ezt? Az elmúlt két év során választókörzetemben több rendezvényen vettem részt . A pedagógusok nagy része a köznevelés helyzetével kapcsolatban elmondta: megérett az átalakításra. Az intézkedés célja az állami felelősség és a hozzá tartozó jogkörök megbillent egyensúlyának a helyreállítása. Nézem az órát, és van fél percem, éppen ezé rt azzal szeretném befejezni a hozzászólásomat, hogy engedjék meg nekem is, hogy én is üdvözöljem a szocialista páholyban ülő szakszervezeti vezetőket. Tisztelem és elismerem a munkájukat, a pedagógusokért kifejtett tevékenységüket, de csak azokét, akik ti sztességesen végzik közfeladatukat. Nekem is volt kiválóan (Az elnök csenget.) dolgozó, tanító kollégám, aki nem arra használta fel a szakszervezeti megbízatását (Az elnök csenget.) , hogy trehány módon elhagyja az óráit a diákok rovására (Az elnök csenget. ) , hanem lelkiismeretesen… ELNÖK (Balczó Zoltán) : Képviselő úr, majd lesz mód újólag hozzászólni. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a türelmét. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)