Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SÁGI ISTVÁN (Fidesz):
3307 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Demeter Zoltánnak, a Fidesz képviselőjének, két percben. DEMETER ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! K épviselőtársaim! Tisztelt Szakszervezet! Nekünk, magyaroknak talán a legnagyobb hibánk az, hogy gyorsan felejtünk. Ezt mondotta évekkel ezelőtt egy holland lelkészismerősöm, és azt mondta, hogy Hollandiában még ma is emlékeznek a gályarabságra, pedig már t öbb száz éve történt, de mégis azért emlékeznek rá, nehogy megtörténjen újra. Kedves Képviselőtársaim! Ez a felejtés vagy amnézia az MSZP képviselőire jellemző és Tukacs képviselő úrra is, hiszen nagyon hamar elfelejtették azt, hogy 2002 és 2010 között ők kormányoztak, és elfelejtették azt is, hogy mit tettek ez alatt a 8 év alatt azon kívül, hogy az országot eladósították, csődbe vitték, a magyar oktatás rendszerét leamortizálták, a pedagógusokat ellehetetlenítették, a szabadossággal, a liberális gondolkod ással pedig a gyermekeinkkel elhitették, hogy nekik nem kötelességeik vannak, hanem jogaik. És talán ez a legnagyobb bűn, ha lehet ezt mondani, hiszen soksok év kell ahhoz, hogy a rend visszaálljon, és tudjuk, hogy a rossz rövid időn belül futótűzként ter jed, de ahhoz, hogy jóvá legyen, valóban idő kell. Önök szeretnék elfelejteni, hogy kormányzásuk ideje alatt évről évre csökkentették az oktatási állami normatívákat, így hozva lehetetlen helyzetbe a felelősen gazdálkodó és gondolkodó önkormányzatokat is. Végezetül pedig hadd mondjam el azt, hogy a tegnapi napon kaptam a bizottsági ülésen egy borítékot, amelyben egy pedagógusszakszervezet levele és egy tükör volt. Természetesen ennek a szimbolikus üzenetét vettem, ott hagytam a teremben, és remélem, a mai bizottsági ülésen sikerül majd átadnom az MSZP képviselőjének, (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) azért, hogy ne felejtsenek, nézzenek a tükörbe, tartsanak önvizsgálatot, ahogyan a miniszterelnökünk az államadósság vitájában ajánlot ta önöknek. Bízom benne, hogy az önvizsgálat eredményes lesz. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Sági István, a Fidesz képviselője. SÁGI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Párttár saim! Tisztelt nagy tudású Kollégák! 22 évet töltöttem a tanári pályán, 17 évet ebből igazgatóként, így engedjék meg nekem, hogy tapasztaltnak mondhassam magam a témában. Jól ismerem az iskolák, a diákok, a pedagógusok problémáit. A parlament oktatási bizo ttságában már két éve azon dolgozunk, hogy ezeket minél hatékonyabban megoldjuk, és az oktatásügyet olyan pályára állítsuk, amely egyszerre szolgálja a diákok, a tanárok és a haza érdekeit. Látom, MSZPs kollégáim is törték a fejüket az ügyön. Örülök, hogy legalább most eljutottak idáig, mert a 8 éves kormányzásuk alatt, úgy tapasztaltam, nemigen foglalkoztatta önöket az oktatáspolitika reformja. Ez időszak alatt ugyanis az oktatás színvonala soha nem látott mélységekbe süllyedt. Jó lett volna, ha nemcsak m ost, hanem 2002 és 2010 között is stratégiai fontosságú ügyként aposztrofálják az oktatáspolitikát, és nem vonnak ki milliárdokat az ágazatból. Amikor valami hiba van a gépezetben, és ezt nem lehet tovább leplezni, önök két dolgot szoktak tenni: elkezdenek felesleges feladatot generálni, növelve ezzel az adminisztrációt, a bürokráciát, vagy beszélnek róla, hogy elkendőzzék, nem találják a megoldást. (14.00) Amikor kezükben volt az irányítás, az első utat választották. Most, hogy erre nincs lehetőségük, megp róbálnak okosakat mondani a témában, de sajnos csak üres frázisok pufogtatásáig jutnak. Azt kell hogy mondjam, egyik sem célravezető. Munkájuk eredménye, hogy kormányzásuk idején, papíron minden úgy ment, ahogy a nagy könyvben meg van írva, a valóságban az onban egyegy pedagógus egyéni képességei és elhivatottsága határozta meg, hogy merre van az előre, és hogyan
