Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
328 ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel követtem az eddigi hozzászólásokat, és azt tudom mondani önöknek, hogy ez a törvényjavaslat három egyszerű témában viszonylag három egyszer ű célt szolgál. Ennek megfelelően sajnos van néhány olyan cél, amit nem szolgál annak ellenére, hogy önök itt ezt hiszik, de ezeket most megpróbálom egyenként tisztába tenni. Kezdjük talán azzal, hogy a zaj tekintetében a zajnál, azt gondolom, van egy nagy on egyszerű oka, a cél. Általában mindig az a legjobb, ha a zajjal kapcsolatos követelményeket abban a közösségben szabályozzák, ahol egyébként a legközelebb van a zajkibocsátó forrás az emberekhez. Budapesten volt egy ilyen konkrét probléma, talán mindenk i emlékszik rá. Nem olyan régen volt egy buli az egyik nagy közintézményben, amitől a fél város nem tudott aludni. Ezt azért nem tudta, mondjuk, a helyi önkormányzat semmilyen formában számon kérni és korlátozni, mert az ezzel kapcsolatos jogosítvány annál a Fővárosi Közgyűlésnél van, amely sajnos nem a mostani vezetés alatt, hanem sokkal korábban soha ezzel kapcsolatos rendelkezést nem hozott, mert nem tartotta azon feladatok közé valónak, amikkel első helyen kellene foglalkozni. Én ezt egyébként meg is ér tem, mert azt gondolom, hogy ez a kerületi önkormányzatokhoz tartozik, de felhatalmazás híján ők ilyen rendelkezéseket nem tudnak alkotni. Nálunk például a kerületben volt ilyen rendelkezés, és azzal kellett szembesülnünk, hogy azok a vendéglátóhelyek, ame lyek ellen felléptünk ennek alapján, joggal támadták meg bíróságon, és mondták azt, hogy törvényi felhatalmazás hiányában a helyi önkormányzat, a települési önkormányzat ilyen rendelkezést nem alkothat. Szerintem ez most nem elvi vita arról, hogy hol kell lenni egy hatáskörnek. Ez a hatáskör ott jó, ahol a legközelebb van az emberekhez, és egyébként pedig az erre vonatkozó törvényi felhatalmazást, mivel a probléma élő, és most csak a legnagyobbat említettem ezek közül, ezt mindenképpen meg kell adni. Azt go ndolom, ha Zugló kezében lett volna olyan lehetőség, ami nem volt, akkor sokkal hamarabb fel lehetett volna lépni az ellen az ominózus botrányos esemény ellen, amitől ténylegesen a fél város nem tudott aludni, és amin a főpolgármester úr is egyébként jogga l háborodott fel. De én azt gondolom, hogy ez a rendelkezés ebből a szempontból világos, egyértelmű. Lehet példálózni a kerülethatárokkal, de azt tudom mondani önöknek, hogy ilyen eset számtalan van. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy ha valami egy kerüle thatáron van… - mindig a Király utcával jönnek, mert az az egyetlen olyan kerülethatár van egész Budapesten, ami viszonylag egy keskeny utca, a többi helyen általában a kerülethatárok mind széles, nagy utcák, de zajhatár esetében egyértelmű, tehát a vonatk ozó települési önkormányzat rendeletét kell akkor arra a részre alkalmazni, de higgyék el, ezeket össze fogják hangolni ezek a települések egymással abban az esetben, ha lesz rá törvényi felhatalmazásuk. Tehát ez az egyik dolog. A má sik dolog, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatban egyetlenegy rendelkezést vezetünk be pluszban, ez arról szól, hogy a települési önkormányzat alkothat zöldfelület védelmére vonatkozóan rendelkezést, magántulajdonban lévő zöldterületnél is, ha arra nem vo natkozik más törvényi szabályozás. Ez fontos. Ez azt jelenti, hogy az erdőkre nem vonatkozik, de levédhet adott esetben például egy magánkertben lévő ősfát. Nálunk erre sajnos van élő példa. Egy templomkertben elkezdtek fákat kivágni azért, hogy parkolót l étesítsenek ott. Ezzel önmagában még semmi baj nem is lenne, csakhogy ezek kivételesen ősfák, tehát nem olyan fák, amiknek a telepítését egyszerűen meg lehetne oldani. Ez egy élő probléma, aminek utánanéztem utána, és kiderült, hogy számtalan helyen van il yen példa, nemcsak a fővárosban vagy nagyobb városokban, a kisebb településeken is. Például tudok mondani önöknek olyan Balatonparti települést, ahol valaki megvásárolt egy régi házat, ami egyébként műemlék, és utána úgy döntött, hogy átrendezi a környeze tét és az ősfás parkot is átrendezte. Azt gondolom, ilyenkor a települési önkormányzat kezében legyen lehetőség arra, hogy ha erre nem vonatkoznak más jogszabályok, tehát ez nem az erdészeti szabályozással akar konkurálni, arra nem is vonatkozik, akkor ily en lehetősége legyen.
