Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 13 (237. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - „A köznevelés helyzetéről” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3258 Tehát amikor az önkormányzati rendszert megújítjuk, akkor fontos, hogy újragondoljuk az államháztartáson belüli feladatmegosztást és az ellátási felelősségek telepítését. Ezt kell valóban újjászerveznünk. Ez nemcsak az oktatásnak, hanem az igazgatásnak és a szociális ellátásnak a területén, sőt a kultúra világában is jelentős változásokat eredményez. Közben megpróbáljuk megszabadítani a múlt örökségétől ezeket az önkormányzatok at, itt az adósságállományról van szó, ami nyilván egy állampolgárnak, aki a maga kis háztartásán belül gondolkodik, talán olyan sokat mond, hogy a végén már semmit sem mond, de azért mégiscsak egy több mint 600 milliárdos hitelállományról van szó, és ez 1 956 önkormányzatot érint Magyarországon. Sőt, van egy nagyon jelentős része ennek az adósságállománynak, egy olyan kötvénykibocsátás, ami egyébként működési célú kötvénykibocsátás. Tehát ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok jelentős része arra kényszerül t, hogy úgy rendezkedjen be az elkövetkező években, hogy hitelből finanszírozza azokat a közszolgáltatásokat, amiket egyébként az államnak kötelessége az állampolgárok rendelkezésére bocsátani. Hogy csak egyetlenegy számot mondjak : ma Magyarországon valamivel több mint 2 millió ember van csak, aki nem olyan önkormányzat területén belül él, amelyik teljesen el van adósodva, és nem képes a jövőben csak hitelből finanszírozni a közszolgáltatásait. Ez az az egyik legfontosabb érv, ami miatt úgy gondoltuk, hogy lépni kell ebben az ügyben: a rendszer fenntarthatatlansága. Mit várunk attól az önkormányzattól, amelyik újra és újra kötvénykibocsátásra kényszerül, hogy egyáltalán a pedagógusok bérét vagy adott esetben a szociális ellátásokat finanszírozni tudja? Tehát ez egy fontos lépés, egy olyan lépés, amivel, úgy gondolom, nyilván - és ez a harmadik szempont - együtt kell járnia egy tartalmi megújulásnak. A Nemzeti alaptanterv elfogadása ezt a tartalmi megújulást mindenképpen biztosítja, h iszen éppen a versenyképes tudás megteremtése, közben a nemzeti értékek megőrzése, egyfajta nemzeti tudásminimum megteremtése egy jelentős lépés ezen a területen. Tehát a biztonság érdekében tesszük, amit teszünk; a kicsik érdekében tesszük, amit teszünk; a színvonal érdekében tesszük, amit teszünk, és hatékonyság érdekében tesszük, amit teszünk. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezzel a felelősséggel vegyünk részt ebben a vitában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) (10.00) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak. DR. HOFFMANN RÓZSA , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Oktatást irányító államtitkárként először is örömömnek k ell hangot adni azért, hogy alkalom nyílik itt a Parlament falai között a közoktatás sorskérdéseiről szólni. Balog miniszter úr rámutatott azokra a szükségképpen bekövetkező változásokra, azokra az okokra, amelyek előidézték azokat a változtatásokat, amely eket a közoktatási, immáron a köznevelési rendszerben a szabályozás eszközével elindítottunk, és amelyek sikeréről meg vagyunk győződve. Engedjék meg, hogy először is röviden számba vegyem azokat a jogalkotási lépéseket, amelyek a mai helyzetig elvezettek és amelyeket folytatni szándékozunk. Tavaly decemberben az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A törvény mindjárt a bevezető szövegében a következő kulcsszavakat tartalmazza: a nemzet felemelkedése, a hagyományokb ól való táplálkozás, a jelenkor elvárásainak és a jövő lehetőségeinek számbavétele, a hazafias nevelés, a minőségi oktatás. Hivatkozás történik a bevezetőben az alaptörvényre, a nemzetiségek jogaira, a kötelességek és a jogok harmóniájára, valamint az irán yító felelősségére egy korszerű, magas színvonalú oktatási rendszer kialakítása érdekében. A nemzeti köznevelési törvény értelemszerűen a gyerekek érdekét szolgálja, ez az 1. §ából egyértelműen kiderül. Idézem: “A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely
