Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
325 A rendőrség engedélyét a már működési engedéllyel rendelkező és az üzemelő üzleteknek is be kell szerezniük, amire egy 90 napos türelmi időt határoz meg a törvénytervezetünk. Kérem mindezek alapján az indítványunk megtárgyalását, majd elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (J elzésre:) Igen, államtitkár úr, öné a szó. DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány támogatja mindkét előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és informatikai bizottság írásban nyújtotta be ajánlását, előadót nem állít. Most az írásban előre jelentkezett képviselő úrnak, Kepli Lajos képvis elő úrnak adom meg a szót. Ezt követően Szilágyi Péter és Rogán Antal képviselő úr jelentkeztek. Kepli Lajosé a szó. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy vitára ebben a témában nem számítunk, már csak azért sem, mert a Jobbik által is támogatható előterjesztésről van szó, inkább csak néhány szóban szeretném megindokolni vagy néhány mondatban, hogy miért is támogatjuk ezt az előterjesztést. Természetesen ha környezetvédelmi szempontok, feltételek szigorításáról van szó , akkor mindig partnerre találhat a kormány a Jobbikban, különösen, ha ez indokolt. Jelen esetben arról van szó, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a kerületi önkormányzatok közötti hatáskörök kerülnek egy kicsit átrendezésre. Magyarul ahogy az a környezetvédele m alapelvei között is szerepel, az emberekhez a lehető legközelebb kell meghozni a döntéseket, a szabályozásokat. Ez az úgynevezett szubszidiaritás elve, és ezzel összhangban történik meg a Fővárosi Közgyűléstől a kerületi testületekhez történő leszármazta tása az egyes környezetvédelmi feladatoknak. Elsősorban a zajjal összefüggő szabályozás tekintetében, illetve az egyes fás szárú növények védelmében született meg ez a szabályozás. A bizottsági ülésen már elmondtam, hogy üdvözlünk minden olyan kezdeményezé st, ami a zajt mint szennyezést a többi környezetszennyezéssel megpróbálja valahogy egyforma súlyúnak tekinteni, hiszen manapság ebben a nagyvárosias környezetben, főleg a mi társadalmunkban rendkívül veszélyes, alattomos, úgymond környezetszennyezésről va gy inkább egészségrontásról van szó a zaj tekintetében, hiszen sokszor nem is gondoljuk, hogy hosszú távon milyen káros hatással lehet az emberek idegrendszerére, az emberek egészségi állapotára. Évekkel rövidítheti meg az életet, erről rengeteg tanulmány szól. Ezért nagyon fontos, hogy végre ezt is kellő súllyal figyelembe vegyük, és egy kicsit megpróbáljuk azt a zajtengert szabályozni, amiben élünk. Ez a javaslat is, ha csak egy árnyalattal is, talán közelebb visz ahhoz, hiszen nyilván fővárosi szinten ne m feltétlenül lehet olyan rugalmasan és ésszerűen szabályozni a zajkibocsátás vagy zajterhelés kérdését, mint kerületi szinten. Minden kerület eltérő ilyen szempontból, úgyhogy igazából ezzel a javaslattal egyetérteni tudunk, és természetesen ami a fás szá rú növényeket illeti, azt is üdvözöljük. A környezetvédelmi törvényen - el kell hogy mondjam, ha már egyszer általános vitában vagyunk - sok javítanivaló lenne. Sok olyan pontja van már, amit túlhaladott az idő, elavult, és ezzel kapcsolatban majd a közelj övőben meg is fogjuk tenni a kezdeményezéseinket. Olyan átfogó módosítás, mint ami most a hulladékgazdálkodás területén zajlik egyikmásik területen, sincs
