Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Megemlékezés Zwack Péter volt országgyűlési képviselő haláláról - Marian Lupu, a Moldovai Köztársaság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
33 javaslatnak. Ugyanakkor még egyszer szükségesnek tartom hangsúlyozni, a kormány továbbra sem mond le arról a politikáról, amely a gyermekeket ne velő, dolgozó szülők munkabérének a gyermeknevelés költségeit fedező részét a családoknál hagyja, nem adóztatja meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkez ett Józsa István képviselő úr, az MSZP részéről: “Lehete még ennél rosszabb?” címmel. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi változott két év alatt? Mi történt azóta, hogy Orbán Viktor úgy vélte, el lehet küldeni a Valutaalapot, és valaki még egyenesen kiebrudalásról beszélt. 2010ben Orbán Viktor bizonyára stabilabbnak ítélte a pénzügyi helyzetet, mint most, különben nem küldte volna el a nemzetközi szervezetet, és nem hívná most vissza. Az tehát ténykérdés, hogy akkor, a kormányváltáskor jobb volt az ország pénzügyi helyzete, mint most, különben miért kellene visszahívni az IMFet. Kérdés, hogy Orbán Viktor tude jó megállapodást kötni. Ahhoz nemcsak erő, nemcsak ész kell, hanem egy stabil gazdasági alap is. Ezze l szemben a kormány az elmúlt két évben olyan negatív spirálba hajtotta a magyar gazdaságot, ami nehezen teszi lehetővé jó megállapodás kötését. Azt kérem a kormányoldali képviselőktől, hogy a 2010es állapothoz hasonlítsák a mait. Milyen politikát folytat ott Orbán Viktor, amely idevezetett? Mit hozott az unortodox gazdaságpolitika, a kormányfő által dicsért nagy átalakítás? Hozta első körben azt a jogbizonytalanságot, amely elrontotta az üzleti környezetet, rombolja az üzleti környezetet. A jogbizonytalans ág nem teszi lehetővé a beruházások kiszámíthatóságát, nem teszi lehetővé, hogy befektessenek Magyarországon. Tehát az átalakítás súlyos károkkal járt. Hozta az elmúlt két év a forint stabilitásának a megszűnését; körülbelül 20 százalékkal csökkent a nemze ti fizetőeszköz értéke. Hozta az adórendszer gyakori ad hoc változtatását, összességében tizenkét új adónem bevezetését, ami adóemeléseket jelentett; tehát nem adócsökkentést, mint amivel kampányoltak, hanem adónövekedést. Hozott ugyanakkor állami szinten intézményesített korrupciót, törvényes alapon - ahogy a miniszterelnök mondta - módosították hozzá a közbeszerzési törvényt, hogy a Közgép törvényesen nyerhessen el minden közbeszerzést. Na, ezt majd meg fogjuk nézni ’14 után. Elvitte ugyanakkor az elmúlt két év 3 millió ember nyugdíjmegtakarítását, megmentésnek nevezve azt. Hát köszönjük szépen ezt a megmentést, ezt a megvédést! Mi lett ennek az ámokfutásnak az eredménye? Első körben leminősítés. Magyarország másfél év alatt a befektetésre nem ajánlott bó vli kategóriába került, Magyarország Európában a válság legnagyobb vesztese. Nem igaz az, hogy az Unió miatt van Magyarország válságban. Orbán Viktor politikája a válság oka. Régiós sereghajtóvá vált Magyarország. Magyarország befektetési szempontból a vil ág nyolcadik legkockázatosabb országa lett. Az uniós források jelentős része beragadt, nem látjuk, hol a gyorsítás. Nincs piaci beruházás, nincs piaci élénkítés, a kormány ezzel nem foglalkozik. Szintén az önök politikájának az eredménye, hogy többszörösér e emelkedett az államcsőd elleni biztosítás országkockázati felára. A duplájára emelkedett a CDS felár. Ebből adódóan az ország finanszírozása százmilliárdos nagyságrendben lett drágább, kerül többe az önök elhibázott politikája révén. Magyarországon egymá s után fújják le a tervezett nagyberuházásokat, a beruházási ráta soha nem volt ennyire alacsony, 16 százalék. Menekül a pénz Magyarországról, a vállalkozások sorra jelentik be az elbocsátásokat. A versenyképességi rangsorban a 48. helyről a 60. helyre est ünk vissza. A sorozatos kormányzati kudarcok következménye, hogy 2012 első félévére sajnos egyértelmű recesszióba jutott az ország, a sokat emlegetett munkahelyteremtés helyett ma kevesebb embernek van valódi munkája, mint 2010ben, 3040 ezer emberrel kev esebben dolgoznak a versenyszférában. A reálbérek 4 százalékkal csökkentek, az infláció 5 százalék fölött van. Magas árak, alacsony bérek;