Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 12 (236. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZÉL BERNADETT (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KARA ÁKOS (Fidesz):
3180 A tárgysorozatbavételt pedig támogatjuk. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Az LMP frakciója, Szél Bernadett képviselő asszony! DR. SZÉL BERNADETT (LMP) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A munka törvénykönyvének 205. § (2) b) pontja kimondja, hogy a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban nem lehet eltérni attól a jogszabálytól, hogy nem számít munkaidőnek a munkaközi szünet és a lakhelyt ől a munkahelyre való beutazás időtartama. Ehhez tudni kell azt is, hogy bár az Mt. fő szabályként ezt mondja ki a versenyszféra esetében is, ott a kollektív szerződés révén, mint ahogy képviselőtársaim, akik előbb felszólaltak, ezt ki is emelték, ezt meg lehet tenni, el tehet térni a munkavállaló javára. Ugyanez tehát nem lehetséges a közszférában, ami teljesen érthetetlen aszimmetriát teremt a versenyszféra és a közszféra vonatkozásában. Képviselőtársam, Bertha képviselőtársam módosító javaslata alapvetően ezt a kikötést törölné a törvényből, és ezzel mi messzemenőkig egyetértünk, hiszen nincsen semmi épkézláb indokunk arra vonatkozóan, hogy miért pont a közszférában dolgozóknál ne lehessen ugyanúgy megállapodni a munkáltatóval, hogy a munkaközi szünet, illetve a tényleges munkavégzés helyére való eljutás beleszámítson a munkaidőbe. Ha például a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó tömegközlekedési járművezetőkről beszélünk, ahogy Bertha képviselőtársam is mondta, ott számtalanszor e lőfordul, hogy a kiinduló állomáshoz, önhibájukon kívül, hosszabb ideig kell utazniuk. Gyakorlatilag ők már ez alatt az idő alatt is a munkájukat végzik, és jelen állás szerint nem lenne lehetséges az, hogy ezt méltányoljuk, és hogy a munkaidőbe ez beleszá mítson. De ha például a tűzoltókról beszélünk, akkor ott azt látjuk, hogy ott legalább a munkaközi szünet beleszámít a munkavégzés időtartamába, de ad absurdum ez azt jelentené, hogy a tűz kiütésének a helyére a tűzoltóknak nem számítana bele az az út, amí g oda eljutnak, csak effektíve az az idő, amíg a tűzoltást végzik? Ez teljesen abszurd helyzet lenne. Nem világos tehát számunkra, hogy mi a különbség a köz- és a versenyszféra között, ami miatt az egyik esetben el lehet térni a fő szabálytól, a másikban p edig nem. És erre az indítvány bizottsági vitáján sem kaptunk épkézláb választ. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kara Ákos képviselő úr következik, Fidesz frakciója. KARA ÁKOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Képviselőtársaim! Szeretném elmondani, hogy a munkatörvénykönyv alapvető elvárása a munkáltatókkal szemben, hogy a munkaközi szünet megfelelő munkaszervezési eszközökkel kiadásra kerüljön a felek jogos érdekének figyelembevételével. A munka törvényk önyvének 205. és 206. §ában, amelyet elfogadott az Országgyűlés, foglalt rendelkezések a köztulajdonban álló munkáltatók speciális jogállására és speciális gazdasági szerepvállalására tekintettel kerültek meghatározásra. Szeretnék arra emlékeztetni, mert az fontos, hogy az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő bevezetését egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében lehetővé teszi a munka törvénykönyve. A veszélynek és egészségi ártalomnak kitett munkaköröket a munkahely sajá tosságainak megfelelően a munkáltató vagy kollektív szerződés szabályozhatja. Mindezekkel összefüggésben szeretnék még egyszer arra emlékeztetni, hogy a munka törvénykönyve tehát olyan célból készült el, olyan irányban készült el, hogy az az alapvető elvár ás a munkáltatókkal szemben, hogy a munkaközi szünet megfelelő munkaszervezési eszközökkel
