Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 6 (234. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PUSKÁS IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2831 Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója is elmondta, 29én tárgyalta meg a bizottság ezen törvénymódosítást, és államtitkár úr is kiemelte expozéjában, hogy miért is fontos tulajdonképpen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megerősítése. Hiszen az elmúlt időszakban és az elmúlt tíz év folyamán, azt lehet mondani, hogy Magyarországon valóban a korrupció növekedésével vált szükségessé az, hogy a 2010es kormányváltás után úgy az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Kehi működését is áttekintse a kormány, és ennek alapján olyan jogosítványokkal ruházza fel, amelyek szélesebb hatáskört, nagyobb ellenőrizhetőséget és a kor rupciónak a radikális csökkentését eredményezik. A feladat- és hatáskörbővítést leginkább az elmúlt két és fél év tapasztalatai indokolják. A Kehi működésének az elmúlt két és fél évét jelentős eredmények jellemzik. 2010 júniusa óta közel 60 vizsgálatot fo lytatott le, és a vizsgálatai eredményeként több mint 10 milliárd forint került vissza az államkasszába. 24 milliárd forint jogosulatlan felhasználás, költségvetési támogatás visszafizetésére tett javaslatot, és további 13 milliárd forint értékű, állami sz erveket, illetve cégeket megillető polgári jogi követelést tárt fel. Ezeket az eredményeket azonban egy olyan jogszabályi környezetben érte el a hivatal, amely alapvetően a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken ala pult, és ebből következően nem szolgálta megfelelően a kormányzati ellenőrzések eredményes, hatékony lefolytatását. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jog- és hatáskörének a kisebbségi, illetve a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társa ságokra történő kiterjesztését a Kehi által az elmúlt két és fél évben lefolytatott vizsgálatok indokolják. A Kehi ellenőrzési tapasztalatai ugyanis arra világítottak rá, hogy az állami gazdasági társaságokra a kevésbé szigorú jogszabályi környezet, valami nt a költségvetési szektorhoz képest korlátozottabb állami kontroll miatt a rendelkezésre álló források pazarló felhasználása, illetve felelőtlen, kárt okozó vezetői döntések inkább jellemzőek, mint a költségvetési szervekre. Még inkább igaz ez azon gazdas ági társaságok esetében, amelyekben az állam csak kisebbségi vagy közvetett tulajdonos. Az ilyen cégekben tehát sokkal nagyobb kockázata van a visszaélések elkövetésének és annak, hogy a rendelkezésre álló, az adófizetők pénzét is magába foglaló forrásokat jogszabályba ütköző módon, pazarlóan használják fel, hiszen ezeknél az állami ellenőrzés kevésbé érvényesülhet. Nem megengedhető az, hogy az állam közvetlenül az adófizetők vagyona… - és még inkább ebben az esetben is az adott társaságban az állam csak ki sebbségi vagy közvetett módon van jelen, hatékony állami kontroll nélkül kerüljön felhasználásra, elköltésre. A Kehi az ellenőrzött szervek által kezelt üzleti titkot a módosító javaslat benyújtását megelőzően is jogosult volt megismerni, egyúttal köteles a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban megőrizni és kezelni. A módosító javaslat e garanciális rendelkezéseken nem változtat. A befektetési kedv ösztönzésének alapvető feltétele, hogy a Magyarországon működő gazdasági társaságok a hatályos jogsza bályoknak megfelelően átlátható módon működjenek, függetlenül azok tulajdonosi összetételétől. Az átlátható, gazdaságos és a társaság érdekeinek elsődlegességén alapuló működés tehát nemcsak az állam, hanem minden tulajdonostárs szempontjából kiemelkedően fontos. Ha a gazdasági társaságok működésükben, a rendelkezésükre álló források felhasználásában képesek megvalósítani az átlátható és gazdaságos működést, az nem a jogbiztonságba vetett hit további erodálásához vezet, hanem a hazai és nemzetközi befektető i bizalom erősítését szolgálja, amely képes ösztönözni Magyarország versenyképességének növekedését. A tulajdonosi háttérre tekintet nélkül fontos, hogy a gazdasági társaság ügyvezetése megfelelően ellenőrzött legyen, hiszen valamennyi tulajdonosnak egyfor mán érdeke az, hogy a cég ügyvezetése által elkövetett visszaélések feltárásra kerüljenek. A törvényjavaslat tehát a korrupció felszámolását és ezzel együtt a befektetői bizalom erősítését szolgálja.
