Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 6 (234. szám) - „Kit terhel a felelősség - az államadósságról és annak okairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2740 Az Európai Unió tagállamai között vannak természetesen olyan tagállamok, amelyeknek az államadóssága magasabb a GDP arányában, mint Magyarországé, például Görögországot nyugodtan lehet említeni ezek között, de azt hozzá kell tenni, hogy ilyen példátlan mértékű növekedésre a 2002 és 2010 közötti időszakban az Európai Unió tagáll amai között gyakorlatilag nem nagyon volt példa. Mit is jelent maga az államadósság, ha az egyszerű átlagpolgár oldaláról közelítjük meg? Én azt mondanám erre, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek a példátlan mértékű államadósságnövekedésnek a következté ben a magyar költségvetés adósságterhei is drasztikus mértékben megnőttek. (Dr. Józsa István: Magas a kamat.) A GDP arányában a magyar költségvetésnek az államadósságkezelésre fordítandó éves kiadása a 2011es évben a GDP 4,2 százalékának felelt meg. Inne n, azt hiszem, nagyon egyszerűen ki lehet számolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha Magyarországon nem kellene ekkora mértékű adósságállományt kezelni, akkor nyugodtan elmondhatnánk, hogy nem kellene azon töprengenünk, hogy a magyar államháztartást hogy an tartjuk egyensúlyban, mert az a helyzet, hogy a kamatkiadások nélkül a magyar költségvetés nem negatív, hanem pozitív egyenleget mutatna, nem hiánya, hanem többlete lenne. De azt gondolom, hogy ehhez képest még az is bőven elég lenne, ha az adósságállom ány csak a fele lenne, vagy mondjuk, a középeurópai országok szintjén rekedt volna meg. Mert, tisztelt képviselőtársaim, érdemes elmondani, hogy akkor, amikor Magyarországot szocialistaszabad demokrata kormányok vezették, akik a döntéseikkel felelnek a 2 002 és 2010 közötti példátlanul megnövekedett államadósságért, akkor ebben az időszakban hogyan alakult más, európai uniós tagállamnak számító és velünk egy térségben lévő országok államadóssághelyzete. Nézzük meg akkor ehhez képest ezeket a példákat! Szl ovákia esetében az adósságállomány szintje körülbelül a GDP 4045 százalékának megfelelő nagyságrendben mozgott ebben az időszakban, azaz lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországé. Csehország esetében szintén a GDP 40 százaléka körüli eladósodottsági szin tet találunk. Lengyelország esetében a GDP arányában egy 50 és 60 százalék közötti eladósodottsági szintet találunk. Azt látjuk tehát, hogy abban az időszakban, amikor 2002 és 2010 között az akkori szocialistaszabad demokrata kormányok a döntéseikkel péld átlan mértékben eladósították Magyarországot, ebben az időszakban a cseh, a lengyel, a szlovák kormányok sokkal felelősebben bántak az adófizetők pénzével, sokkal kisebb volt az államadósság növekedése, ennek megfelelően ezekben az országokban lényegesen k isebb az államadóssággal kapcsolatos teher is a költségvetésben. Például Csehország esetében nem a GDP 4,2 százalékának megfelelő összeget, hanem a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget kell költeni az adósságteherre egy esztendőben. Ebből egyszerűen kis zámolhatjuk, tisztelt képviselőtársaim, ha csak az idei költségvetésből indulunk ki, és a cseh adósságállománynak megfelelő nagyságrenddel kellene Magyarországnak szembenézni, akkor itt nem azon kellene töprengenünk, hogy hogyan csökkentjük a költségvetés hiányát, nem azon kellene töprengenünk, hogy mikor tudjuk megemelni a pedagógusok bérét, vagy éppenséggel a rendőrök bérét - és még sorolhatnám , hanem azt gondolom, hogy ezeket a lépéseket minden további nélkül megengedhetnénk magunknak, a magyar gazdasá g jelenlegi teljesítménye mellett is. Nem azzal van a probléma ma, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem teszi lehetővé azt, hogy Magyarországon jelentősebb mértékben emelkedjenek a közalkalmazottak vagy a köztisztviselők bére i, hanem az a baj, hogy egyébként a hihetetlen mértékű államadósság és az abból származó teher teszi lehetetlenné azt, hogy a költségvetés ugyanúgy tudja kezelni a pedagógusbéreket, mint azt teszik, mondjuk, Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiába n. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért az államadósság keletkezésének körülményeit ebben a házban igenis vizsgálni kell, és ki kell mondanunk, hogy az államadósság keletkezéséért kit és milyen formában terhel felelősség. Tisztelt képviselőtá rsaim, hogyha ezt nézzük, akkor érdemes egy kicsit ezeknek az adatoknak a mélyére is nézni. Nagyon gyakran hallom szocialista képviselőtársaimtól,
