Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - MENCZER ERZSÉBET (Fidesz):
2633 bea vatkozás megjelenését. Értem én, tisztában vagyok vele, hogy önök nem tudnak veszíteni, ez rendben van. Nem képesek bírósági döntésekbe belenyugodni, ez is rendben van. Láttuk ezt már az Alkotmánybíróságnál, amely kimondta, hogy mely törvény alkotmányellen es, az önök alaptörvényének nem felel meg, erre nem az a válasz, hogy módosítanak a törvényen, hanem egyszerűen az Alkotmánybíróság jogköréből elveszik azokat a jogokat, ahol vizsgálni lehetne ennek az alkotmányosságát. Ez így van, értem én, miniszterelnök úr, csak ez az, amit nem jogállamnak hívnak, de semmi baj nincs vele, ettől még ez normális. Jogállamban a jogalkotó alkalmazkodik egy független hatalmi ág álláspontjához, és módosítja azt. Jelen pillanatban ugyanez történik. Fennálló, folyamatban lévő üg yre akarja kimondani a törvény, hogy annak a hatóságnak, amely már így is túlzott kormányzati, parlamenti kontroll nélkül működik, egy személyben a felelőse, azt kell mondanom, formálisan erősebb, mint a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, hiszen folyamatb an lévő ügyre tud, értelemszerűen bírság nélkül, de tud olyan szűkítő szabályt mondani, amely egy gumiszabály, nevezetesen, egyéb körülményeket figyelembe véve vagy egyéb feltételeket szabva a szolgáltatónak, hogy megfeleljen. Szeretném kérdezni nagy tiszt elettel az Országgyűlés minden egyes oldalán ülő képviselőt: el tudnak képzelni egy olyan törvényt, amely törvény elfogadását követően a köztársasági elnök által már többször jelzett és visszaküldött törvényjavaslatról is beszélhetünk, ahol folyamatban lév ő ügyben visszamenőleges hatállyal akarja kimondani a törvény, hogy bár a bíróság döntött, de ezzel együtt ezen új törvény alapján, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, a hatóság elnöke egyéb körülményeket is figyelembe vehet, egyéb feltételeket is támas zthat annak érdekében, hogy érvényt szerezzen az igazának? Szeretném mondani önöknek, hogy ez az, ami számunkra elfogadhatatlan. (17.50) A harmadik ilyen téma, amire vártunk és abban bíztunk, hogy önök talán észreveszik, bár árulkodó az, hogy hogyan és miképpen alakult, hogy a Kúria volt az egyedüli döntéshozó vagy jogorvoslati fórum, most már bekerült a közigazgatási és munkaügyi bíróság, miközben a 44. §ban önök bent hagyták, hogy a törvényszék kizárólagos illetékessége fennáll. Eb ből az keletkezik, hogy újra fogjuk tárgyalni ezt a törvényt, mert a köztársasági elnök vissza fogja küldeni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a parlament számára. Ezért nem fogadjuk el tehát a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Megkérdezem Rogán Antal képviselő urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Rogán Antal: Nem .) Megadom a szót Menczer Erzsébet képviselő asszonynak, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. MENCZER ERZSÉBET (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudok mást mondani önöknek, mint amit már k orábban is elmondtunk, hogy mi az állampolgárok oldalán, a fogyasztók oldalán állunk, ezt megmutattuk a bankok tekintetében. Ugyanezt tudjuk mondani az elektronikus hírközlési törvényről és a digitális törvényről szóló módosítással kapcsolatosan is. Azt ke ll eldöntenie az ellenzéknek, hogy a szolgáltatókat akarják kiszolgálni, vagy a magyar állampolgárok érdekeit szeretnéke figyelembe venni. A vitában elhangzott megszólalások alapvetően nem tartalmi, lényegi részt érintenek, hanem technikai kifogásokat eme ltek. Ezeket mi mind figyelembe vettük, és többek között a mai módosítóval is orvosoltuk ezeket a kifogásokat. Schiffer képviselőtársamnak azt tudom elmondani, hogy nem jól olvasta el a módosítókat. Nem a Kúriához van most már telepítve a fellebbezési ügye k elbírálása, hanem a munkaügyi bírósághoz. Ez már benne van a módosítókban. Jól látszik ebből is, hogy nem a Kúria szerepe a fontos, hanem egy
