Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 5 (233. szám) - Vágó Gábor és Scheiring Gábor (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Mikor csatlakozik Magyarország a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséhez?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
2612 Magyarországon, amit Matolcsy miniszter úr is itt állandóan, folyamatosan emelget, hiszen me gállapította azt, hogy enélkül nem áll meg a költségvetés, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a tranzakciós adó hiába a bankokra van kivetve, azok egyszerűen továbbhárítják azokat az átlagügyfelekre. Na már most, miniszterelnök úr, az LMP két éve követeli azt , hogy ez a tranzakciós adó, ami a spekulánsokra és a tőkemozgásokra van kivetve, Magyarországon is kerüljön bevezetésre. Ehelyett azt tapasztaljuk csupán, hogy továbbra is a költségvetési hiánycél megtartása és a költségvetés stabilitása szempontjából az átlagemberekre áthárított tranzakciós adó az, ami Magyarországon is gyökeret fog verni. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ki áll a spekulánsok oldalán: az, aki a spekulációt adóztatja vagy aki nagy dérreldúrral elmondja, hogy a spekulánsok és a bankok a rosszak , de valójában azt az adót, amit kivet a bankokra, a bankok továbbhárítják, és végső soron minden egyes banki ügyfélnek fizetnie kell ezt az adót? Miniszterelnök Úr! Milyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tranzakciós adó i s lesz Magyarországon? (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Engedje meg, hogy először, tisztelt képviselőtársam, az első két mondatát idé zzem ide, mert fontosnak éreztem. Tehát nekem is van egy olyan érzésem, ahogy ön fogalmazott, hogy ön engem állandóan felhív és szembesít, ezért bennem is beszélgetés helyett inkább ilyen ügyészségi kihallgatásszerű hangulat alakul ki, amikor válaszolnom k ell önnek. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban. - Göndör István: Szerényebben!) Holott én igyekszem ezt a lehető legbarátibb módon megtenni, de mégis van ebben egy ilyen, hogy mondjam: régi időkre emlékeztető, merthogy már voltam ilyen helyzetben (De rültség a kormányzó pártok padsoraiban.) , kihallgatás. No, de akárhogy is, ismét abban a helyzetben vagyok, hogy én egyetértek önnel. Tehát az ön állítása az, hogy a pénzügyi spekulációs ügyleteket meg kell adóztatni - ebben egyetértés van közöttünk. Én úg y tudom, hogy a miáltalunk javasolt tranzakciós illeték a pénzügyi spekulációs műveletekre egy magasabb kulccsal, mint az egyszerű tranzakcióra, igenis helyez, hát nem mondom, hogy büntetést, hanem mondjuk, állami bevételt vagy illetéket. Tehát az, amit ön kér, az meg fog valósulni Magyarországon. Ettől egy különböző vita az, hogy egyébként a tranzakciós illetéket ezen túl még más típusú tranzakciókra is ki kelle vetni vagy nem. Ezt a második kérdést nem a spekulációval összefüggésben érdemes szemlélnünk, hanem azzal a gondolattal összefüggésben, hogy megpróbáljuk a forgalomból származó költségvetési bevételeket növelni, és a munkát terhelő adókat, járulékokat pedig csökkenteni próbáljuk. Tehát itt nem a spekuláció a döntő szempont, hanem a járulék- és adór endszer súlypontjának áthelyezése. Ha ezt a két szempontot egyszerre tartja szem előtt, akkor látni fogja, hogy az általunk benyújtott, tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat egy törvénytestben mind a két igényt megpróbálja kielégíteni. Ez okozhatta a konfúziót, de remélem, hogy a válaszommal sikerült e két kérdést egymástól különválasztani. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszonválaszra következik a képviselő úr. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyrészt a m űfaj ilyen, hogy az ellenzéki képviselő számon kéri a kormányzati képviselőn, jelen esetben a miniszterelnökön, hogy mit is vállalt és mit tett le az asztalra.
