Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
2391 Említettük a vezérszónoklatunkban, hogy a törvényben a történelem egy kicsit visszaköszön. Volt egyszer egy ilyen nekibuzdulás 199192ben, amikor az akkori Országgyűlés elfogadta a két szövetkezeti meg a kárp ótlási törvényt. Azt látjuk, hogy mi lett a következménye, és nyilván nemcsak ennek köszönhetően, de a mezőgazdaság nyolcvanas évek végi produktuma 40 százalékkal esett vissza, és a mai napig nem értük el azt a volument, ami a nyolcvanas évek közepénvégén jellemző volt, nem beszélve a vidéki foglalkoztatásról, ami hozzávetőlegesen 400 ezer fővel csökkent abban az időszakban. Ez a törvény majd nyilván egy kicsit másként fejti ki a hatását, hiszen nem biztos, hogy itt azonnal árverésekre kerül sor és azonnal kiürül minden állattartó telep, és a fennmaradóknak nem lesz más dolguk, mint hogy olcsón megvegyék azokat a technikai berendezéseket, amiket a korábbi használók föld hiányában nem tudtak használni, de középtávon biztos, hogy nagyon komolyan átrendezni sz ándékozik a jelenlegi földhasználatot. (13.20) Én azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha megtaláljuk azt az ésszerű középutat, ami a kicsi, a közepes és a nagyobb birtok közötti együttműködésből áll. Ebben nem lehet megúszni a szöv etkezést sem, nem lehet megúszni azokat az integrációkat sem, amik egyébként mindenféle kormányzati és jogalkotói szándék nélkül már létre is jöttek. Roppant nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért költöttünk el több száz milliárd forintot technikai moderniz ációra - ez igaz a növénytermesztésben és igaz az állattenyésztésben is , ha utána ez a technikai eszközrendszer nem azt szolgálja, amit kell. Ezzel nyilván azt is elmondtam, hogy miért hibás szakmailag ez a törvény, de szeretném azért azokat a konkrétumo kat elmondani, amik nyilván a múltkori vezérszónoklatban nem voltak benne. Próbálok kizárólag szakmai kérdésekre hagyatkozni, nem szeretnék politikai lózungokat sütögetni, hiszen úgy látom, azért a vitában részt vevők nagy része valamilyen módon ért ehhez a szakmához. Én azt is látom ebben a törvényben, hogy nagyonnagyon növénytermesztőcentrikus. Ilyen értelemben értem azt a megfogalmazást, amit mondott TuriKovács képviselőtársam, hogy miért kell 50 hektáros birtokig őstermelést engedni, de azt kérdezem én, hogy miért ne lehetne 200 hektár legelője egy őstermelő juhásznak. Ugyanis életszerűtlen, hogy növénytermesztésben 50 hektár legyen, de teljesen életszerű, hogy egy legeltetéssel foglalkozó ágazatban - ez lehet akár hízómarha, vagy lehet akár juhászat, az árkategóriákat és a hasznot figyelembe véve - miért ne lehetne valaki 50 hektár fölött is őstermelő. Ezt döntse el mindig az az ágazati szabályozás, ami hiányzik. Nem látjuk, hogy ezzel mi a cél. De ugyancsak értelmetlennek látom, és pont a kistermelők kárára van, hogy ha valakinek, mondjuk, tíz hektár alá csökken a gazdasága, onnantól kezdve nem lehet egyéni vállalkozó, csak őstermelő. Ha valaki nem tudja, itt az a különbség, hogy nem igényelhet vissza áfát, nem lehet áfás - egy egyéni vállalkozó lehet - fejlesztéseknél sem, semminél sem. Megint az az érzésem, hogy aki ezt írta, az növénytermesztésben gondolkodott. Én is tudom, hogy tíz hektár nulla - persze van, aki nem ezt mondja, meg attól függ, mit csinálnak rajta , de annak, hogy egy kertészeti ág azatban vagy egy szőlőben, ha valakinek azért kell eladnia három hektár szőlőt, hogy tudjon fejleszteni borászatot vagy bármit, és ezzel tíz hektár alá csökken a tevékenysége, őt kizárjuk abból a körből, hogy vállalkozó lehessen és átminősítjük őstermelőne k, semmi indokát nem látom. A másik, hogy a törvény azért végrehajthatatlan véleményem szerint, mert pontosan a családi kapcsolatrendszerbe olyan mértékig avatkozik bele, amit, akármilyen hatóságot meg hivatalt csinálunk, nem fog tudni végrehajtani. Mondok egy konkrét példát. A törvény azt írja elő, hogy a térmértékek összeszámításánál az egyenes ági rokonokat figyelembe kell venni. Az világosan megvan, hogy kik ezek. Kérdezem én, ha van egy család Vas megyében, és van 300 hektárja jelenleg, és 500ig fölme het elvileg tulajdonban e szerint a törvény szerint, és ebből a családból egy testvér HajdúBihar megyében gazdálkodik, és van egy 300 hektáros birtoka, akkor ez a család -
