Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
235 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az igyekezetet lehet, sőt kell is dicsérni, sőt azt is, hogy végeredményében egyfajta járulék- és adócsökkentés a céljuk, illetve a kkvszektor egy részén megpróbálnak segíteni, és támogatnák az önfoglalko ztatókat. De ez a munkahelyteremtő csomag nagyon sok sebből vérzik, én most elsősorban a foglalkoztatáspolitikai szempontokat fogom megvilágítani. Eleve a program egyik fő magyarázata, kommunikációs csapásiránya a hibás, miszerint külföldön is ezekben a sz ektorokban és életkori, illetve élethelyzetekben adnak járulékkedvezményeket, és ezt hozzák fel hivatkozási alapként a várható sikerre. Számomra nem ismeretes olyan külföldi példa, ahol az ilyen jellegű megoldások, támogatások olyannyira eredményesek lette k volna, hogy ettől tartós foglalkoztatásnövekedést hoztak volna létre. Magyarországon a külföldi példákkal ellentétben még a diplomások nagy részének is hosszú ideig kell munkahelyet keresgélnie, a program elindítása esetén pedig valószínűleg ez még rossz abb lesz. Egyébként az Állami Számvevőszék jelentése szerint 20042010 között 1800 milliárd forintot fordítottak hasonló munkahelyteremtő támogatásokra itt Magyarországon, és mindez semmit nem javított a foglalkoztatáson, sőt egyre rosszabb lett a helyzet. Ezek a támogatások egyébként azóta is futnak, és az elmúlt két évben sem lett szignifikáns eredménye. A csomag kapcsán az első ellentmondás nem is ebben van igazából, hanem ott, hogy nem azt a munkavállalói réteget védik, akik jellemzően a tervben gazdasá gilag támogatott kis- és középvállalkozásoknál dolgoznak. Ugyanis pont a hatékonyság miatt a kis- és középvállalkozások a 3050 év közötti, szakképzett, gyakorlattal rendelkező, maximális teherbírású munkavállalókat alkalmazzák. Tehát a munkahelyvédelem mi nt fogalom - mint magának az akciónak a neve - elveszti értelmét. Igazából nem is igazán érthető, mitől kívánja a kormány védeni a munkahelyeket, hacsak nem a saját elmúlt kétéves gazdasági ámokfutásának negatív hatásaitól. Tehát a jelenleg dolgozók munkah elyét nem fogja védeni semmi, a kedvezményeket minden más réteg számára biztosítják. Ami rendben is lenne akkor, ha meglenne a tervezetben az a gazdasági oldal, amely a vállalkozás számára lehetővé tenné, hogy kigazdálkodjon új munkahelyeket, tehát hogy új munkahelyeket tudjon létrehozni. Tehát ennek a tervnek akkor lenne valódi sikere, ha a szakképzett dolgozók mellé vennének fel például olcsó munkaerőnek számító pályakezdőt, vagy esetleg plusz adminisztrációs munkakört tudnának létesíteni, és akkor a gyes ről visszatérő, szintén olcsó munkaerőnek számító kismama oda tudna menni dolgozni. Csakhogy ehhez a cégeknek jó piaci kilátások, illetve megrendelések kellenének, hogy meg merjék lépni a bővítést. Ebben a helyzetben most az várható, hogy a csőd szélén lav írozó cégek egyszerűen a gazdasági kényszer hatása miatt elbocsátják a szakképzett dolgozót, és felvesznek helyette kéthárom kedvezményezettet. Tehát sajnos a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy az akciótervben megvan a foglalkoztatási old al és annak gazdasági lába is. És nemcsak a gazdasági láb hiányzik, hanem magának a tervnek a finanszírozhatósága is mindenkiben kételyeket ébreszt. Ezért aztán a jelenlegi helyzetben sokkal valószínűbb - ahogy az előbb is már említettem , hogy fokozott f luktuációt fog beindítani önmagában ennek a támogatási rendszernek az elindítása, és ahol csak lehet, lecserélik a jelenlegi dolgozókat a kedvezményezetti rétegre, és hát meg kell jegyeznem, hogy ezt egyébként a kormány által hatályba helyezett és létrehoz ott új munka törvénykönyve is igen megkönnyíti, hiszen maximális teret ad a gond nélküli elbocsátásoknak. Tehát még attól sem kell tartani, hogy legalább valami törvény védené a munkahelyeket. Változatlan mennyiségű munkahelyért fognak versenyezni az ember ek, és sajnos könnyen előfordulhat, hogy a családfenntartó édesapa majd elveszíti a munkáját, mert helyette felvesznek, mondjuk, egy pályakezdőt és egy 55 év felettit. Kérdés, hogy a család boldog lesze akkor, ha a gyesről visszatérő anyuka el tud helyezk edni bruttó 100 ezer forintért, viszont a családfenntartó édesapa elveszíti a munkahelyét. Egy biztos: a statisztikai adatokat javítani fogja, hiszen így majd egy nem kedvezményezett ember helyére felvehetnek kettőt vagy hármat, így aztán a