Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 30 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MILE LAJOS (LMP):
2339 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, államtitkár úr. Megyünk tovább a következő napirend előtti felszólalásra; Mile Lajos képviselő úr jelentkez ett az LMP nevében: “A magyar költségvetés viszonya az EUszemeszterrel” címmel. Öné a szó, képviselő úr, öt percben. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem először vagyunk kénytelenek rámutatni arr a, hogy az önök költségvetési törvényhozási tevékenysége nagyjából annyira megfontolt, kiszámítható és következetes, mint egy pánikba esett libacsapat szárnyalása. Így például a 2013as költségvetéssel az történt, hogy az alapszámokat elfogadta a kormánytö bbség még júliusban, de végszavazásra a mai napig nem került sor annak okán, hogy a magyar kormány úgymond figyelembe akarja venni az IMF, EUajánlásokat a költségvetés véglegesítése során. Sőt, a kabinet egy törvénymódosítással megteremtette annak a lehe tőségét, hogy akár a fő számokat is átírhassa az utolsó pillanatban, ami - lássuk be - igencsak okafogyottá teszi a korábbi kapkodást; főleg, ha visszagondolunk, a szemeszter intézményét éppen a magyar elnökség alatt vezette be az Európai Unió. Önök elősze retettel hivatkoznak itthon arra, hogy hősi szabadságharcukat vívják Brüsszellel szemben. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy valamiért Brüsszelben nem ugyanezt a megfogalmazást használják, jóllehet én sem vagyok elégedett a brüsszeli nyelvhasználattal. Pers ze mindegy is, hiszen a miniszterelnök már évekkel ezelőtt figyelmeztette a diplomáciai kart, hogy ne a szavaira, hanem a tetteire koncentráljanak; mint Rodolfo, az önök kormányfője is felszólította a közönséget, hogy csak a kezét figyelje. Tisztelt Képvis előtársaim! Ebben az esetben viszont nem kellene annyira csodálkozni, amikor a tisztelt publikum megfogadja a bűvész tanácsát. Halkan jegyzem meg, hogy kevesebb bűvészkedés nem ártana ezen a színpadon, hogy kissé elidőzzek enné a suta metaforánál. Az Európ ai Unió kiadott egy ajánlást, amely a Magyarországnak szánt országspecifikus ajánlás arra vonatkozóan, hogy milyen irányú módosításokat javasol a magyar kormány gazdaságpolitikáját illetően. Ezt ugye önök a büdzsé átírásának lehetséges okaként értelmezik, sokszor otromba kényszerként tüntetik fel. De mi is van ebben az ajánlásban, amit önök hajlamosak a gyarmatosító Brüsszel diktátumaként megjeleníteni? Többek között szerepel a Költségvetési Tanács erőforrásainak növelése, az adóváltozások alacsony jövedelm űekre gyakorolt hatásainak enyhítése. A Bizottság javasolja energiaadók és rendszeres vagyonadók bevezetését; a foglalkoztatás növelésének céljából a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítését, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgá lat megerősítését. Azt is hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni a közigazgatás működését és kiszámíthatóbbá az üzleti környezetet. Azt is tartalmazza a bizottsági ajánlás, hogy a kormányzat javítsa a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz történő hoz záférését, valamint hogy tegye költséghatékonnyá a tömegközlekedés működését. Nekünk úgy tűnik ezek alapján, hogy az Unió nem a népnyúzó, megszorító, kisembereket tönkretevő elemeket hiányolja a magyar költségvetésből, hanem a szolidaritás és fenntarthatós ág irányába tett lépéseket. Az Európai Unió messze nem hibátlan. Válságkezelő kísérletei még korántsem jutottak el a kívánatos gazdaságpolitikai eszközökig. Sokat kellene tenni azért, hogy Európa perifériás országainak válság sújtotta polgárai is magukénak érezhessék az Európai Uniót, hogy számíthassanak arra, hogy boldogulásukat hazájukban nem gátolja, hanem elősegíti az integrációban való részvétel. Helyes minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy meggátolja Magyarország perifériára szorítását vagy periférián tartását. Mi is határozottan ellenzünk minden olyan szándékot, amely Európa másod, harmadrendű polgáraira akarja süllyeszteni a magyarokat, de ezeket az ajánlásokat, úgy vélem, érdemes a 2013as költségvetés elkészítésekor figyelembe venni. Még mindig nem késő, hogy egy szolidárisabb és fenntarthatóbb, stabilabb és növekedésbarátabb költségvetést alkosson meg a parlament. Európa szempontjából apró lépésnek tűnik talán egy ilyen kiigazítás a költségvetésben és az ajánlások figyelembevétele, de it t Magyarországon
