Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 29 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
2328 DR. KISS SÁNDOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak az 57. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyben arra tettem javaslatot, hogy a választópolgár mikor döntse el azt, hogy ő most a nemzetiségi listára kíván szavazni vagy pedig a normális listára. Úgy gondolom, nem a választás előtti második na pon dönti el, hogy ő tartozike ahhoz a nemzetiséghez vagy pedig nem tartozik. Én arra tettem javaslatot, hogy a tizenötödik napig legyen lehetősége eldönteni azt, hogy a nemzetiségi vagy pedig a rendes listára akar szavazni, már csak azért is, mert a vála sztást megelőző tizenötödik napig lehet regisztrálni. Én nem hiszem, hogy egy nemzetiségi szavazópolgár nem tudná eldönteni, csak a választás előtti második napon, hogy ő melyik nemzetiséghez tartozik. Nem támogatták sem a bizottságok, sem az előterjesztők ezt a módosító javaslatot, de szerintem megfontolásra mindenképpen érdemes, már csak azért is, mert a választás előtti második napon terhelni a jegyzőket, ugye, hogy a központi nyilvántartásban hogyan szerepeljen ez a nemzetiségi szavazó, szerintem ez nem teljesen életszerű, úgyhogy kérem az előterjesztőt, gondolja meg ezt a módosító javaslatomat majd a zárószavazás előtti módosító javaslatában. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni két percben , hat percben. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, ezért a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom. (1.10) Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában… (Dr. Szabó Erika nemet jelez.) Jelzi, hogy nem. A benyújtott módosító j avaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Megadom a szót napirend utáni felszólalásra ötperces időkeretben Kepli Lajos képviselő úrnak: “Gazdátlan Balaton” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt a két héttel ezelőtt megkezdett sorozatot szeretném folytatni, amelyben hazánk egyik páratlan természeti kincsének, a Balatonnak a problémáival foglalkoznék. Nyilván magánemberként és Balatonparti országgyűlési képviselőként is fontosnak tartom ennek a prob lémának az Országgyűlés elé hozatalát. A pozitív lépéseket elismerve is azt látjuk, hogy sok területen nagy a káosz, és általában arra az egyszerű kérdésre vezethetők vissza, hogy kié is a Balaton tulajdonképpen. Jelenleg három régió, a nyugati, a közép- é s a déldunántúli régió, valamint Zala, Veszprém és Somogy megyék, valamint több tucat állami és civil szervezet is a sajátjaként kezeli a tavat. Nem is lenne ezzel baj, ha működne a közös munka, s lenne egy közös fejlesztési koncepció, valamint az állam r észéről is lenne egy irányelv, hogy miként is szeretnék látni a Balatont és környékét évek, évtizedek múlva. Azonban ez hiányzik. Régiónként, megyénként eltérőek a fejlesztési tervek, és az állami cégek munkája sincs összehangolva, ami ahhoz vezet, hogy a Balaton mindenkié, és mégis senkié. Az elmúlt hetekben több terület szakembereivel találkoztam és beszéltem a Balatont érintő problémákról. Mindenkinek az volt a végső mondata, hogy minden nehézség arra vezethető vissza, hogy nincs egy igazi gazdája a Bala tonnak. Az idei évben több olyan probléma is előtérbe került, amelyet egy évek óta dolgozó felelős gazda meg tudott volna oldani, de a jelenlegi helyzetben csak súlyosbodtak a problémák. A Balaton vízállása több évre, évtizedre visszatekintő probléma, mégs em
