Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
229 Azt nem kívánom mélyebben részletezni és bemutatni, hogy miért, csak tényként kell rögzíteni, hogy hazánk gazdasági válsága megelőzte az Európai Uniót érintő gazdasági válságot. Az ilyen gazdasági válságoknak egyik következménye, hogy a munkahelyek kerülnek veszélybe. A csökkenő kereslet, a piac beszűkülés e a termelés csökkenéséhez vezet. Magyarországon ez a folyamat már 2008ban megindult, és a munkanélküliség folyamatosan 10 százalék fölé kúszott. Ezt a jelenséget hatványozottabban tapasztalhatjuk ma már Európa többi országában is, elég, ha a spanyol 20 s zázalék körüli munkanélküliségi adatra pillantunk. Ezzel szemben a munkaerőpiac magyarországi helyzete a kormány alapkérdésekben következetes gazdaságpolitikájának és szociálpolitikájának köszönhetően érzékelhetően javult az elmúlt években. 2012. májusjún iusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Az adott időszakban 3 millió 908 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 76 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Összességében 3 mill ió 908 ezren minősültek foglalkoztatottnak, ami 2 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Közülük 3 millió 870 ezer fő volt a 1564 év közötti, azaz 70 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Tehát van mit megvédenünk, vann ak olyan gazdasági és munkaerőpiaci folyamataink, amelyek, szemben a válsággal küszködő Európa többi részével, védhetőek és megvédendőek. Vannak eredményeink, amelyek megvédését továbbiakban is el kívánja mélyíteni az előttünk szereplő javaslat. A javasla t négy foglalkoztatotti csoportot kíván megvédeni a szociális hozzájárulásiadókedvezmény alkalmazásával. Elsőként a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalókat említeném, de a második és a harmadik terület, foglalkoztatotti réteg is igen fontos abból a szempontból, hogy mindegyik olyan munkavállalói réteget jelent, amelynek az elhelyezkedése a munka világában játszott szerepe, képzettsége, társadalmi helyzete folytán igencsak megnehezült. Ezért nagyon fontos kiemelni azt, hogy ez a törvényjavaslat cél zottan kíván a szociális hozzájárulásiadókedvezmény megadásával segíteni az ezekhez a rétegekhez tartozó embereken. A 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott esetében a munkáltatói teher 28,5 százalék helyett 14 százalék lesz, amit bruttó 100 eze r forint bérig lehet érvényesíteni. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében ugyanez a helyzet, itt pontosan meghatározza a törvény, hogy milyen kategória, milyen foglalkoztatotti kör jogosult erre a kedvezményre, i lletve milyen foglalkoztatotti kör után tudja a munkáltató ezt a kedvezményt érvényesíteni. A tartósan álláskereső személyek után is érvényesíthető ez a kedvezmény. A foglalkoztatást megelőző kilenc hónapban legalább hat hónapig álláskeresőként nyilvántart ott személy foglalkoztatása esetén a 28,5 százalék helyett nulla százalék a foglalkoztatás első két évében, majd 14 százalék a foglalkoztatás harmadik évében a hozzájárulási adó kedvezménye. A gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély, valamint a g yermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalóknál érezhető a legmarkánsabban az a kedvezményrendszer, ami egyébként teljes mértékben összhangban van az eddigi családpolitikával, a családokat támogató eddigi gazdaságpolitikával és adópolitikával. Ezeknek a kedvezményeknek a hatása igencsak reményteljes, ugyanis elsősorban azokat célozza meg, akiknek elhelyezkedése a legnehezebb, és a szűkülő piacon szereplő vállalkozásoknál dolgoznak. Így például pozitív hatása lehet a kereskede lemben dolgozók számára, a kis- és középvállalkozások esetében, és nem szabad elfelejteni, a mezőgazdaságban dolgozók esetében is, amely a vidéken dolgozó munkavállalók számát gyarapíthatja olyan területeken, olyan körzetekben, olyan régiókban, ahol a munk avállalás igencsak elnehezült, és tulajdonképpen egyetlen munkahely van, az pedig a mezőgazdaságban található.
