Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2138 pontra, hogy eladtuk az élelmiszerfeldolgozó iparunkat, eladtuk az energiaszektorunkat, eladtuk a bankszektorunkat, és most a gondoskodó állam ezeket igyekszik, ha úgy tetszik, stabilizálni, annak szellemében és értelmében, hogy egy erős gazdaságot tudjon létrehozni a saját népe javára. Ez a tény, ez t akartam önöknek elmondani. Most rátérnék a mondandóm második felére. A T/8749. számú törvényjavaslat egyrészt az Eximbank forrásbevonásának megkönnyítésére és a speciális tőkeszámítás szabályaira vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, nevezete sen betételhelyezési és forrásbevonási lehetőség megteremtése céljából, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előzetes engedélyéhez nem kötött hitelfelvételi lehetőség kimondása, harmadsorban a forrásszerzéshez kapcsolódó ügyletek végzéséhez az állami háttér biztosítása, a 2010 előtti speciális, kedvező tőkeszámítási szabályokra történő visszatérés rögzítése. Sorolhatnám ezeket a példákat folyamatosan, amelyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy a magyar tulajdonban lévő Eximbank a magyar vállalkozói s zféra érdekeit szolgálja az export, illetőleg a külföldi tőkebefektetések esetében, illetőleg megteremti annak a lehetőségét - mert eddig ez nem volt meg , hogy az exportbeszállítói kört is beemeli ebbe a rendszerbe. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy fele lősségünk, hogy e törvényt támogassuk, felelősségünk a magyar vállalkozói szféra érdekében, hogy e törvény minél előbb napvilágot lásson. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy bíráló és kiegészítő javaslataikkal bővítsék e rendelet módosításának a lehető ségeit a céljaink elérése érdekében, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Volner János képviselő úr, Job bik. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Herman képviselőtársam szóba hozta az energetikát, én a felszólalásomban nem szerettem volna erre kitérni, de hogyha már Herman úr megtette, akkor néhány szót én is ejtenék erről a területről, ami igen fontos szerepet kap, hiszen az energiaéhsége nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is törvényszerűen nő. Képviselőtársaim, ha megnézzük, mi történt az elmúlt durván egy évben, akkor azt láthatjuk, hogy négy magyar erőmű fejezte be a termelését, nőtt az importáram részaránya, 17 százaléka a magyar áramfelhasználásnak importból származik, és ez egy év alatt durván 4 százalékos növekedés volt. Tehát, ha megnézzük most, hogy mi is itt a mérleg, akkor azt láthatjuk, hogy bár mi a külkereskedelmet, a magyar exportot szeretnénk segíteni, de amit önök tettek az energetikával, az egy gyászos kimenetelű folyamat volt, csökkent a hazai termelés részaránya, és árambehozatalra szorul Magyarország. Ez tehát a mérleg. Azt gondolom, ha m ögé nézünk annak, amikor a kormány ezen a területen megpróbál az ország érdekében tenni valamit, akkor egyébként elég csak a tegnapi gazdasági bizottsági ülésre gondolni, ahol egyébként Herman úrral közösen szavaztuk meg a stratégiai gáztározók állami tula jdonba történő vételét, a közösségi tulajdonlást, ilyen módon tehát minden olyan lépésben, ami előremutat, minket a kormány maga mellett tudhatott. Akkor azonban, amikor túladóztatják a cégeket, hiszen ne felejtsük el, az a magyar áramtermelés, amit Magyar országon önök rendkívül magas adóterhekkel sújtanak, nyilvánvalóan nem lesz versenyképes a szabadpiaci környezetben azokkal az európai uniós cégekkel szemben, amelyeknek hasonló terheket nem kell viselniük. Ennek a következménye az, hogy egyetlen év alatt négy erőmű fejezi be a termelést, minden egyes erőműnél százával küldik el az embereket, és teszik őket utcára. Ez egy rendkívül szerencsétlen dolog. Itt a TENE, az az egységes transzeurópai energiahálózat, amelynek Magyarország is kötelezően az európai u niós direktíva szerint részese, nincs tehát rendelkezésünk arra vonatkozóan - és nem is lehet , hogy a nemzetállami határoknál megállítsuk a külföldi áramot, ilyen módon tehát ki vagyunk annak szolgáltatva, hogy egyik oldalról a kormány magas adókkal agyo ncsapja a hazai termelőket, a másik oldalon pedig semmilyen jó ötlete nincs arra, hogyan lehetne a termelést modernizálni.
