Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - IVÁDY GÁBOR (független):
2124 tekintetében nem kellene ezeknek a hivataloknak gyakorlatilag fölbomlani, és egy új, közös hivatalt kialakítani. Önök mindig arra hivatkoznak, hogy nem vagyunk bizonyos esetekben konstruktívak, nem adunk egyegy törvényjava slathoz módosító javaslatokat. Azt gondolom, mi meg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a módosító javaslatok, amelyek mondjuk, szakmailag is, különösen a kis létszámú települések tekintetében még gazdaságosak is, hiszen, még egyszer mondom, egy jól működő, mo st jól működő rendszernek nem a szétverését és újjáalakítását jelentené. Érdemes lenne megfontolni, hogy ezeket a módosító javaslatokat a többség elfogadja. Nem tudom, hogy amikor önök mindig mondják, hogy a vidéki települések érdekeit kiemelten nézik, és kiemelten fontosnak tartják, akkor ezeket a módosító javaslatokat miért nem fogadják be, miért nem támogatják. Szerettem volna megkísérelni még egyszer befolyásolni a Belügyminisztériumot és a kormánypárti többséget, remélem, hogy ez sikerrel járt. Köszönö m szépen, elnök úr, a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Ivády Gábor, független képviselő. IVÁDY GÁBOR (független) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én az ajánlási pontok közül elsősorban az 1. ponthoz kívánok hozzászólni. Engedjék meg, hogy előtte annyit elmondjak, hogy alapvetően a javaslat támogatandó, hiszen egy olyan, szerintem alapvetően elhibázott szabályozás alól ad felmentési lehetőséget egyes településeknek, amely már összességéb en az önkormányzati törvény vitájában elhangzott, hogy rákényszeríteni egy 2 ezer fő fölötti települést arra, hogy kötelezően fogadja a hozzá csatlakozni kívánó települést, az nem jó sem a városnak, sem a településnek. De minden olyan szabályozás, ami ez a lól felmentést ad, mindenképpen támogatandó. (13.40) Az persze - hogy is mondjam - nem teljesen érthető, hogy amikor megalkották a járások rendszerét, amikor kijelölték a járáshatárokat, amikor egy ilyen közigazgatási rendszerről beszéltek, akkor miért nem hangolták ezt össze az egyéni választókerületi határokkal is, és hogyan fordulhat elő az, hogy azonos járásban lévő települések közül egyikük az egyik országgyűlési képviselőhöz tartozik, a másik pedig másikhoz. Hozzáteszem, hogy szerintem ez nem akkora p robléma. Egyébként pedig az erőszak sehol nem vezet sehová, nem fognak vele eredményt elérni. Családon belül, az utcákon, mindenhol elítélendő, és ugyanennyire nem működik a közigazgatásban, az önkormányzati rendszerben sem. Az 1. ajánlási pont azt tartalm azza, amiről Varga képviselőtársam az előbb szólt, és higgyék el, ez semmi máson nem alapszik, csak a józan észen és a logikán. Nem hígul fel a szabályozás azzal, hogyha a településeknek lehetőséget adnak arra, hogy ne egy közigazgatási terület legyen két társulni vágyó település között, hanem akár kettő közigazgatási terület is. Nem fog semmit felrúgni. Eleve kötve vannak ezek a települések, hogy az adott járáson belül köthetnek csak ilyen megállapodásokat. Azért a józan paraszti ész az önkormányzatoknál m űködik, és higgyék el, senki nem akar majd 40 kilométerrel távolabbra menni, pusztán azért, mert esetleg rossz a viszony a szomszédos településsel. Azonban gondolják át azt is, azon kívül, hogy működő, jól működő körjegyzőségek bomlanak fel ezáltal, hogy v annak olyan települések, amelyek esetleg megyehatáron vannak, és hogy ha a megyehatár körül is öleli ezt a települést, akkor neki nem öt, hat vagy hét lehetősége van arra, hogy merre menjen, tulajdonképpen egy vagy két irány van. A megyehatár köti, jó eset ben a járás határa pedig nem csökkenti tovább a lehetőségeit. Heves megyében a mi pétervásárai térségünkben is van ehhez hasonló probléma. Tökéletesen jól működő önkormányzatok most kényszerből kénytelenek valakihez csatlakozni, és olyanhoz kell
