Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2093 Tisztelt Képviselőtársaim! 2014. május 1jétől kétmillió földtulajdonos tulajdona kerül veszélybe és értékelődik le ez alapján a szabályozás alapján. Számításaink szerint u gyanis a földszerzésre jogosultak száma rendkívül alacsony lesz, hozzávetőlegesen tízezer fő, ami rendkívüli módon leértékeli a termőföldvagyont, és súlyos érdeksérelmet okoz a kétmillió földtulajdonosnak. A mostani tulajdonosok könnyen elveszíthetik eddig i birtokaikat, és a kormányzati kommunikációval szemben így a külföldiek sokkal olcsóbban és könnyebben juthatnak a jó minőségű magyar földhöz. Csak a tények kedvéért: a törvény bevezeti a földműves és a mezőgazdasági termelő fogalmát. Ebből a fogalommegha tározásból pedig az látszik, hogy a miniszterelnöki, illetve a miniszteri kommunikációval szemben a már Magyarországon gazdálkodó külföldi állampolgárokat a földszerzésben gyakorlatilag nem korlátozza. Viszont nem szerezhetnek földet a társasági formában m űködő, családi tulajdonban lévő vállalkozások helyben lakó tulajdonosai és tagjai, illetve a társas vállalkozások helyben lakó tulajdonosai, alkalmazottai még akkor sem, ha a törvény egyéb személyi előírásainak pedig megfelelnek. Sőt, az is érthetetlen, ho gy miközben egy ezüstkalászos papírral rendelkező, magyar vagy európai agrárvégzettséggel rendelkező külföldi személy 500 hektár termőföld tulajdonát is megszerezheti, egy agráregyetemi végzettséggel rendelkező fiatalt kizárnak az önálló gazdálkodásból, cs ak azért, mert a társas vállalkozásban munkavállalóként kezdte el a pályáját. (Jakab István: Nem igaz!) Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a törvényjavaslat ebben a formában nem más, mint az éhes fideszes klientúra számára történő kedvezményes földosztás. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) A földosztást új hivatal fogja végezni, gumiszabályok mentén, ezért az eredmény sem lesz más, tisztelt képviselőtársaim, mint a földbérleti pályázatoknál megtapasztalt, azaz megint műkörmösök, tetőfedők és Orbán Viktor barátai juthatnak majd földhöz. (Kontur Pál: Orvost!) Sőt mi több, tisztelt hölgyeim és uraim, a miniszterelnök a régi barátokról sem feledkezik meg, hiszen az új szabályok a 2001ben privatizált és ötvenéves földbérlettel ellátott, a Fidesz érdekkörébe átjátszott egykori állami gazdaságokra, az úgynevezett elhíresült piszkos tizenkettőre még negyven évig nem vonatkoznak. (Jakab István: És hol a száz? - Kontur Pál: Beteg vagy!) Az már csak hab a tortán, hogy még azt is a hivatal dönti el, hogy ha egy faluban több j ogos földszerző is van, a föld tulajdonosa kinek adhatja el a földet. Aki ezt kitalálta, az soha nem élt falun (Dr. Vitányi István: Mint te!) , és nem tudja, hogy egy ilyen mikroközösségbe ilyen formában nem szabad beavatkozni. Egyébként a hivatal tevékenys ége és döntési szabályrendszere kísértetiesen hasonlít az NFA bírálati rendszerére. Itt is van néhány kötött szempont és egy mindent felülíró szubjektív elem, amit gazdasági indokoltságnak neveznek. És ez a fajta hatósági túlhatalom pedig mindig a korrupci ó melegágya. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a javaslattal veszélybe kerülnek a vidéki munkahelyek is. A méretkorlátozások miatt rengeteg mezőgazdasággal foglalkozó kis- és közepes vállalkozás kerülhet veszélybe és szűnhet meg. Ez több tízezer ember elbocsátá sával fog járni, 3040 ezer ember veszítheti el a munkahelyét egyik napról a másikra. Ennyi család mindennapi megélhetése kerül veszélybe. A törvény 12. §a írja le a tulajdonszerzés és a haszonélvezetijogszerzés megengedett mértékét. A magát a kistermelő k megsegítőjének kikiáltó kormány talán a legnagyobbat ezzel a paragrafussal rúgja a szektorba. A javaslat ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nem csak szántóföldi művelési ágakból áll. A javaslat szerint nem idegeníthe tő el az egyéni vállalkozó által birtokolt föld, ha az általa használt terület tíz hektár alá csökken. Ebben két óriási hiba van. Az első, hogy így nem korlátozható magánvagyon, mert ez sérti az alkotmányos jogokat, a második pedig, hogy a gazdálkodás szab adságát is súlyosan sérti. (Font Sándor: Lépjen vissza őstermelőnek! - Gőgös Zoltán Font Sándorhoz: De miért?) Ugyanebbe a körbe tartozik az is, hogy a családi gazdaság mérete nem csökkenhet 25 hektár alá. Magyarországon rengeteg olyan család van, amelyik szőlő- vagy gyümölcstermeléssel foglalkozik, illetve melegházi intenzív zöldségtermesztést végez, és ezekhez a tevékenységekhez a 25 hektárnál
