Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2074 A szegénység, a társadalmi kohézió ügye az Európai Unió politikájában is egyre hangsúlyosabb. Az Unió 2020ig megfogalmazott stratégiájában a célok egyike a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem. Az uniós stratégia átfogó c élja, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma. Magyarország ehhez kapcsolódó vállalása mintegy félmillió ember kisegítése a szegénységből. Hazánkban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékossággal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok. Szerencsére a keresztény és a nemzeti értékek iránt elkötelezett FideszKDNPkormánynak nem kell magyarázni a szolidaritás és a szubszidiaritás fogalmait és a belőlük fakadó kötelezettségeket. Az időkorlát megakadályoz abban, hogy a szegénység leküzdése érdekében indított programokat részletesen ismertessem, ezeket a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiában olvashatják az érde klődők. A társadalmi felzárkózás ugyanis a kormány egyik kiemelt nemzeti stratégiai célja. A nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát a kormány a 2011. december 13ai kormányhatározattal fogadta el. A stratégia egyik fő célkitűzése a szegénység, a társad almi kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, amely a gyermekszegénység és a gyerekes családok szegénységének csökkentésére irányuló beavatkozásokat igényel a lehető legkorábbi életkortól kezdve; továbbá a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű gye rmekek továbbtanulási esélyeinek növelése és ezáltal leendő munkaerőpiaci integrációjuk megalapozása, mivel a szegénységből és a kirekesztettségből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás. Külön és tisztelettel kell megemlékeznünk a rászorulók megsegíté sét végző karitatív szervezetekről. A tagszervezeteik révén országos lefedettséggel rendelkező, karitatív tevékenységet végző közhasznú szervezetek a következők: a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat , a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt. A minisztérium minden évben nyújt anyagi segítséget a tagszervezetek munkájához, amelyet saját forrással egészítenek ki. Az Orbánkormány 2000ben a Karitatív Tan ácsot azért hozta létre, hogy az illetékes hatóságok szabálysértési vagy büntetőeljárása során jogerősen elkobzott, állami tulajdonba került termékek átgondoltan, megtervezett módon jussanak el a rászorulókhoz. Tizenkét éves fennállása alatt a Karitatív Ta nácshoz évente több mint 1 milliárd forint értékű áru kerül felajánlásra, amelynek körülbelül 70 százalékát fogadják el és juttatják el a rászorulókhoz a karitatív tagszervezetek. Köszönet munkájukért. A szegénység elleni küzdelem nagy és folyamatos kihívá s. Adjanak megerősítést e küzdelemben Teréz anya szavai, idézem: “Úgy érezzük, mindaz, amit teszünk, csak csepp a tengerben. De a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tenger is kisebb lenne a nélkül a csepp nélkül.” Köszönöm, h ogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) (9.40) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra. SOLTÉSZ MIKLÓS , az Emberi Erőforrások Minisztérium ának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Minden országban a szegénység küszöbe, illetve hogy mit határoznak meg szegénységszintnek, más és más. Minden országban egyébként a szegénységgel kapcsolatos f eladatok ellátását más és más módon végzik, éppen ezért, ha megengedi, én a mi kormányunk tevékenységéről szeretnék beszámolni, illetve az előző felszólalásomban elmondtam azt az örökséget, amit az előző kormány, a szocialisták itt hagytak, de azért érinte ni fogom őket is egy kicsit.
