Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Latorcai János):
2014 állami földhaszonbérletpályázatok rendkívül lassan, zűrzavarokkal és visszaélésekkel telve haladnak. Nyilván ezért is nem engedték egyébként nemré giben létrehozni azt a parlamenti vizsgálóbizottságot, ami pont az állami földbérletekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálta volna. Pedig én azt gondolom, hogy önöknek, vagyis a kormánypártoknak is alapvető érdeke lenne, hogy azokat a problémákat, amelye k teljesen nyilvánvalóan az állami földbérletpályázatok körül vannak, kivizsgálják, normálisan, normatív módon, törvényi szinten rendezzék, és azokat a kiskapukat, amelyek következményeképp előálltak a már nagyon sokszor emlegetett anomáliák és visszaélése k, ezeket bezárják. Nem mondhatják, hogy nem figyelmeztettük önöket elégszer, mindenféle létező fórumon elmondtuk az ezzel kapcsolatos problémákat. Legfőbb ügyészségi vizsgálatot kezdeményeztünk, feljelentést tettünk, és önök még így is tétlenül ülnek, és nem foglalkoznak ezzel az egész kérdéssel. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Ebben a törvénymódosító javaslatban mi szeretnénk elérni azt, hogy az állami földbérletpályázatok bírálata ne lehessen szubjektív. Ugye, önök is tudják, hogy j elenleg a pályázatokra adható összes pontszám mintegy 40 százaléka - ez a gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága - teljesen szubjektív módon van odaítélve. A bírálóbizottságoknak erre nem áll rendelkezésére rögzített szempont. Így fordulha tott elő az az eset, amit szeretnék konkrétan megemlíteni (Zaj.) a Borsodi Mezőség pályázatai esetén, hogy a nyertes, Kanyok Attila cége, a Start 2003 Bt. által benyújtott pályázat gazdálkodási koncepciójának háromoldalas szövege szinte szóról szóra megegy ezett egy másik pályázó szövegével, aki a 4. helyezett lett a pontozás tekintetében. Az 1. helyezett, a győztes 120 pontot kapott, az utolsó pedig 60at. Tehát ugyanarra a pályázati részre feleannyi pontszámot kapott az első, mint a negyedik. Ilyen nincs, kedves képviselőtársaim, ezt a helyzetet meg kell szüntetni! A másik probléma az, hogy ezek a pályázatok, az adatok nem nyilvánosak. Mi azt szeretnénk elérni, hogy közérdekből nyilvános legyen minden olyan adat, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészl etekre és azok használatára vonatkozik. Ezenkívül pedig nagyon fontos lenne, hogy hogyan számítják össze ezeket a birtokmaximumokat. Most jelenleg 1200 hektár a maximum, amennyi állami föld haszonbérletét el lehet nyerni ezeken a pályázatokon, de a gyakorl atban azt látjuk, hogy sajnos csak egyenes ági leszármazottak földjeit kell például összeszámítani. Mi ezzel ellentétben azt szeretnénk, ha a közeli hozzátartozók földjei számítanának (Zaj.) , így el lehetne kerülni azt az áldatlan helyzetet, hogy Mészáros Lőrinc cége, illetve Mészáros Lőrinc testvére és felesége annyi földet nyerjenek, amivel jóval meghaladják ezt a birtokmaximumot, és hogy utána Szabó Csaba miniszteri biztos úr egy tvvitában nekem azt kell hogy magyarázza, hogy nem tartoznak a közeli roko nságba ezek a kapcsolatok, nem egy érdekcsoport. Ez nyilvánvaló nonszensz, kedves képviselőtársaim. Az is nagyon fontos lenne, hogy a gazdálkodók indoklást kapjanak arról, hogy miért nem az ő pályázatuk nyert és ezek az indoklások, illetve a lezárult pályá zatok anyagai mindenki számára azonnal elérhetőek és nyilvánosak legyenek. Azt gondolom, ezek a feltételek elengedhetetlen részei lennének egy átlátható és igazságos pályáztatásnak, ami egyébként hozzásegítené önöket ahhoz, hogy megvalósíthassák azokat a b irtokpolitikai célokat, amelyeket egyébként annyira szeretnek hangoztatni, és hogy valóban a helyben élő kis és közepes családi gazdálkodók jussanak állami földhöz. Ezért kérem önöket, hogy szavazzanak igennel arra, hogy itt a parlamentben tárgyalhassuk a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP soraiban. - Moraj a kormánypárti padsorokból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ülj le!) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
