Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010) szóló jelentés, valamint az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HIRT FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1907 találják meg azokat az utakat a fejlesztésekhez, a korai fejlesztés ekhez, amelyek szükségesek, hogy legalább valamilyen módon enyhítsék az ő nehézségeiket, enyhüljön valamennyire a fogyatékossággal élő gyermek, fiatal súlyos állapota, akkor sajnos felnőttkorra marad az az őrült nagy probléma, az az iszonyatosan nagy probl éma, amit sem ők maguk nem tudnak mint családok megoldani, sem a társadalom, csak részben tud megoldani, és természetesen akiknek persze a legrosszabb, maguknak az érintetteknek is az élete sokkal nehezebb lesz. Ezen a területen is azokat a programokat, am elyek elindultak, továbbfejlesztettük, és most soksok olyan támogatás fog megvalósulni, amely remélhetőleg itt is enyhíti a problémákat, és ezeken a területeken enyhíti a súlyos helyzeteket. Szeretném jelezni azt is, hogy a támogatások nem csökkentek az e lmúlt években és a mostani költségvetésben sem, amit megszavaztunk, illetve előttünk áll. Nem csökkentek ezek a támogatások, vannak olyan támogatások, amelyek vagy összevonódtak, de összességében támogatásukban azonos. Van olyan terület, ahol igenis kevese bb a pénz, de nem azért, mert onnan el kellett vonni, hanem azért is, mert évről évre vagy azt a pénzt nem használta föl az a szakterület, vagy pedig azért, mert különböző új megoldásokkal, így például a hallássérülteknél elindult új támogatási rendszerrel nem mindenhol kell például a jelnyelvi tolmácsnak jelen lenni a jövőben, hanem olyan egyedülálló megoldásokat találtunk és indítunk el, amelyek Európa kevés országában valósultak meg eddig, és nem mindenhol kell ott lenni a jelnyelvi tolmácsoknak. Éppen e zért tehát maga ez az összeg, amit arra kellett eddig fordítanunk, hogy jelnyelvi tolmácsokat fizessünk, másra is fordítható. Csak néhány zavaros gondolatról, amit önök mondtak, LMPs képviselőtársaim, például a látássérültrehabilitációs központokról. Az elmúlt időszak itt hagyta nekünk azt az iszonyatos helyzetet, és akkor ez tényleg hiba volt, hogy elindított ugyan egy jó célt, a látássérültrehabilitációs központok megvalósítását, csak azok, akik pályáztak erre a 89 központra, helyszínre, elfelejtették odaírni a pályázatukba, hogy a jövőben ők ezt nem tudják fenntartani, hanem csak a támogatás alatt. Nem tudom, hogy értie a helyzetet, képviselő asszony, elvállaltak egy olyan pályázatot, amibe ők beírták, hogy majd ők saját pénzükből vagy saját forrásai kból, vagy valamilyen más forrásból, ami ismeretlen számomra, fönn tudják tartani. És ezt a helyzetet megoldottuk, bármit is mond ön, képviselő asszony. Ezt a helyzetet megoldottuk, és azért kellett a Vakok Állami Intézetének szerepét betenni centrumba, me rt ott van a szaktudás. Mert egy sor olyan civil szervezet, akik jó szándékkal álltak ehhez a témához, nem biztos, hogy jót csináltak volna és jót tettek volna a valóban rehabilitálandó emberek részére. Azért kellett egy olyan szaktudást föléjük helyezni, ahonnan egyébként ezt a kiegészítő támogatást megkapják ezek a látássérültközpontok. Tehát ne állítson olyat, hogy nem kapják meg ezt a pénzt, külön költségvetési soron már tavaly betettük, idén is betettük, és meg is kapják ezeket a támogatásokat. Egysze rűen nem is értem azt, amit ön mondott, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett a fejét csóválja.) A kitagolásról már nem is beszélve egyébként, hogy ott milyen zagyvaságokat hoznak össze néhány civil szervezettel, ez elképesztő. Ön nagyon jól tudja azt, va gy lehet, hogy nem tudja, mert csak fölolvasta a szöveget a képviselőtársával közösen, hogy a kitagolás kérdése sokkal bonyolultabb, és egy sor olyan támogatási összeget kell az adófizetők pénzéből vagy pedig az uniós pénzekből erre a területre hozni, amel yiket egyszerűen nem bír az ország, és egyik napról a másikra 5060 év lemaradását nem tudja megoldani. Azért hozzáteszem, hogy pont azok, akik különböző országokban a kitagolást a legjobban erősítik vagy szeretnék, ha minél erősebb lenne, már ők is kezden ek visszatérni a nagyobb intézményekhez. (17.00) Kezdenek visszatérni a nagyobb intézményekhez, mert nem bírják fenntartani, nálunk jóval gazdagabb országok. Tehát itt azért azt is kell nézni, hogy amit teszünk és lépésenként megteszünk hosszú távra, megol dásokat keresve a fogyatékos emberek érdekében, azon belül is, mondjuk, az értelmi fogyatékossággal élők érdekében vagy bármilyen más fogyatékossággal élő ember érdekében, hogy az fenntartható lesze vagy sem. Könnyű azt mondani egyébként egy 12 fős
