Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010) szóló jelentés, valamint az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
1897 A munka törvénykönyve 2011es módosítása ennek megfelelően a cselekvőképtele n személyek esetében nem teremtett garanciát a munkaviszonylétesítés lehetőségére, az azóta életbe lépett új munka törvénykönyve pedig megismételte a korábbi rendelkezést, amely így szól: “A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet m unkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.” Azaz a kormány nyíltan szembemegy a fogyatékkal élők jogairól szóló törvény és az országos fogyatékosügyi program célkitűzéseivel, amikor megerősíti a fogyatékkal él őket is megillető alapvető jogok korlátozását. Itt erről van szó. Támogatott döntéshozatalról pedig - mint azt tudjuk a jelenleg a parlament előtt fekvő Ptk.tervezetből - csak az említés szintjén szól a javaslat. Összefoglalva: mind a munka törvénykönyve, mind a Ptk. tehát szembefordulást jelent az európai és a hazai fogyatékosügyi irányelvekkel, amelyek kimondják a fogyatékkal élők társadalomban való aktív részvételének, integrációjának az elősegítését. Végül az intézkedési terv egy nagyon fontos célt eml ít, a fogyatékkal élőket a munkaerőpiacra felkészítő humánerőforrásmenedzserek és referensek képzését. Ezen a területen valóban történt előrelépés a vizsgált időszakban, több új közép- és felsőfokú képzést biztosító oktatási intézmény kapcsolódott be a r ehabilitációs szakemberképzésbe. Erről a kapcsolódó bizottsági ülésen magam is számot adtam és örvendetesnek tartottam. Ugyanakkor 2006ra létrejött a rehabilitációs információs centrumok hálózata is, amit 2007től a regionális munkaügyi központok a megyei kirendeltségek keretében működtettek tovább, viszont 2012. július 1jétől teljesen más struktúrában működik a munkaügyi rehabilitáció az államigazgatáson belül. Az történt, hogy a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal kirendeltségeiként működnek a rehabilitációs hatóságok. Akkor itt a kérdés az, hogy nem látjuk és nem is hallottunk érveket arra vonatkozóan, hogy ennek az egész átszervezésnek tulajdonképpen mi értelme volt, milyen minőségi változás várható a szolgáltatások szempontjából, amiket eddig a munkaügyi központban nyújtottak, gyakorlatilag ugyanazok a szakemberek. A kérdés nyitva áll, az anyag erre választ nem ad. De menjünk tovább! A jelentés beszámol az intézkedési terven túl megtett lépés ekről is, ami a foglalkoztatási támogatási rendszerrel, az ellátásokkal kapcsolatos változásokat illeti. Látni kell, hogy a támogatási rendszer a mai napig igazságtalan, átláthatatlan és bürokratikus, mert a kormány két éve halogatja a szükséges reformokat . Ha ennyire világosan látszottak a korábbi rendszer anomáliái az önök számára, akkor miért várt az átalakításokkal a kormány egészen mostanáig? Ráadásul Bernáth Ildikó miniszteri biztos leköszönésével egyben megszűnt a fogyatékosügyi miniszteri biztos int ézménye is, bármennyire is gondolják azt többen, hogy nem ez történt. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Bernáth Ildikónak utódja, aki hatáskörben, feladatkörben őt követné, a mai napig nincs. (16.10) Az ő elsődleges feladata az új foglalkoztatási támogatá si rendszer koncepciójának kidolgozása volt. Ezt a kormányoldalon két évig nem sikerült tető alá hozni. Nyilván ennek is megvan a maga oka, a kormány tehetetlenségét és felelőtlenségét mutatja. Hasonlóképpen ahhoz, hogy ez a támogatási reform a mai napig n em valósult meg, holott már számos egyéb kutatás mellett az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy a támogatási rendszer az eddigiekben nem biztosította a megváltozott munkaképességű munkavállalók növekvő részvételét a foglalkoztatásban, a munkaerőpia cra való visszavezetéshez nem járult hozzá kellőképpen, nem járult hozzá a források hatékony, eredményes felhasználásához, tehát nagyon sok probléma van vele. A támogatáshoz jutás folyamatában az esélyegyenlőség elve sem érvényesült. A mára nyilvánvalóvá v ált kudarcok ellenére a kormány még mindig nem volt képes elfogadni az új támogatási rendeletet. Ha még ebben az évben elfogadja és januártól lépteti hatályba, akkor viszont az érintett szervezeteknek nem lesz idejük az átállásra, ami újabb munkahelyek meg szűnéséhez fog vezetni.
