Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz):
189 idejében, még a ’80as évek második felében megszüntettek, annak az ellenőrzésnek a megszervezése, amely az irányítási funkcióból adódik. S orban mondhatnám még azt, hogy azt mondja, hogy időutazás a múltba, 1973ban olyan rendszer volt és akkor sem működött jól. Bocsánatot kérek, ki kormányzott akkor? Az önök elődje. Ön állította, hogy nem működött jól. Ezek után ’93ban átalakítottuk a rends zert egy decentralizált irányítássá (Dr. Harangozó Tamás: MSZMPtagként, iskolaigazgatóként? Egy kicsit szerényebben!) , és bebizonyította, hogy nem működik jól, óriásiak lettek a különbségek. Mindez azért kiált, hogy az állam végre viselje ismét azt a fele lősséget, hogy az iskolák azonos színvonalon tudnak működni. Miután ön üzenetet, szózatot intézett innen az iskolákhoz, ezért én is megteszem. Üzenem innen minden iskolának, hogy az iskolaváros cím ezentúl is megilletheti őket. Ez független az új irányítás i rendszertől. Igen, startoljanak rá, érjék el, hogy az iskolájuk jó legyen, hogy oda sokan menjenek. Senkinek nem állt szándékában, nem is áll szándékában elvenni ezt a címet, mint ahogy az sem áll szándékunkban, nem is fog megtörténni, ezt is az önök pár telődje intézte el, hogy mindenkit lefejezni, azonos alacsony nívóra hozni, nehogy valaki felfelé kiemelkedjen. Nem veszünk el pluszt senkitől, minden önkormányzat segítheti továbbra is és támogathatja az intézményét. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraib an.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fideszképviselőcsoportból Zsigó Róbert képviselő úr: “Hány magyar családnak nyújtott segítséget eddig a kormány devizahitelükkel kapcsolatb an?” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az új kormány megalakulása óta a körülmények adta lehetőségek maximális kihasználásával igyekezett megalkotni a devizahitelese k megsegítését célzó intézkedéseket. A kilakoltatási moratórium többszöri meghosszabbítása, az árfolyamrögzítés első változata, a Nemzeti Eszközkezelő, az állami kamattámogatás és a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége mind azt a célt szol gálta, hogy valóban senki ne maradjon az út szélén. Amennyiben összességében tekintünk vissza az elmúlt időszakra, úgy elmondhatjuk, hogy 2010 óta a kormány több mint 250 ezer magyar családon tudott segíteni intézkedéseivel. Vegyük sorra a 2010 júniusa óta megtett lépéseket! Az első gazdasági akcióterv 29. pontja a hitelesek védelméről szólt. Ennek értelmében a választások után a kormány rögtön meghirdette a 2010. december 31éig tartó kilakoltatási moratóriumot. Egy hónappal később betiltásra kerültek a je lzálog alapú devizahitelek. Ezen intézkedés rendkívül fontos volt abból a szempontból, hogy elkerüljük a mostanihoz hasonló nehéz helyzetet. Még ezen hónapban, azaz júliusban megtörtént a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása egészen április 15éig. Ez zel a lépéssel ismét családok ezreinek az otthonát óvtuk meg. 2010 októberében Rogán Antal és Kósa Lajos képviselőtársaink nyújtottak be egy nyolc pontból álló javaslatcsomagot, ami szigorú szabályokat tartalmazott a bankokra nézve, ezzel is védve minden d evizahitelest. A javaslat tiltotta többek között az egyoldalú szerződésmódosítást, a büntetőkamatot, az extra díj és költségek alkalmazásának lehetőségét, valamint korlátozta a kamatemelést is. A javaslatot az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el. 2011 márciusában a kilakoltatási moratórium ismét meghosszabbításra került egészen július 1jéig. Több hónapos tárgyalás után egy öt pontból álló otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány a Bankszövetséggel. A megállapodás azon elv alapján készül t el, hogy a kialakult probléma terhét mindhárom fél, tehát a bankok, az állam és az adósok is igazságosan és arányosan viseljék. Az otthonvédelmi akcióterv fő pontjai az alábbiak voltak: az árfolyamgát bevezetése, a Nemzeti
