Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1839 A másik kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül, a birtokba adás kérdéskö re. Tegyük fel, hogy a kisajátítási eljárás során a tulajdonos nyilatkozik, hogy maga szeretné a fát letermelni - ez ugye, egy gyakori eset , ez határozatban rögzítésre is kerül. A határozat jogerőre emelkedik, a földhivatal átvezeti az ingatlanra, átkerü lt például a magyar állam tulajdonába, és akkor hogy alakul a birtokviszony? A birtokba adás feltétele a kártalanítási összeg kifizetése? Vagy csak akkor kerül sor a kisajátítást kérő birtokába az ingatlan, ha a tulajdonos a fát már letermelte, hiába van a tulajdonjoga az ingatlanra már bejegyezve, illetve hiába fizette már ki a kártalanítási összeget? Vagy a birtokába került, és a volt tulajdonos mégis letermelheti róla a fát? A másik jelentős probléma, hogy mi van akkor, ha a kisajátítandó ingatlan osztat lan közös tulajdonban van – ugye, ez is egy nagyon gyakori probléma hazánkban , és mondjuk, a harminc tulajdonosból egy szeretné letermelni a fát. Hogy kell kezelnie ezeket a helyzeteket a kisajátítási hatóságnak? Miről kell rendelkeznie a határozatban? J avaslom, hogy állapítson meg például végső határidőt a letermelésre. Ez támogatandó ötlet lenne, azonban ezzel olyan jellegű problémák merülnek fel, amelyekben erdészeti nyilvántartásban szereplő erdőrészlet végleges igénybevételére kerül sor, és ez több h ónapig is eltarthat. Értem én, hogy talán ezért nem rendezték ezt a problémát, tekintettel arra, hogy az engedélyezés ezen esetben egy több lépcsőből álló folyamat. Tehát erre az utóbbi problémára, mint említettem, én sem tudom a végleges megoldást, de jó lenne, ha elgondolkodnánk rajta közösen, mert így rengeteg problémát okoz mind a kisajátítónak, mind a volt tulajdonosnak. Úgyhogy röviden ezek voltak az észrevételeim, nem megismételve a korábbi gondolatainkat. Még egyszer kérném a kormányoldalt, hogy fon tolja meg ezeket a javaslatainkat. Összességében természetesen a törvényt tudjuk támogatni. Itt még a Natura 2000et említeném meg nagyon gyorsan, ahol komoly aggályaink vannak az új szabályozással kapcsolatban, hiszen a Natura 2000es területek tulajdonos ai javarészt “nem tehetnek arról”, hogy ők Natura 2000es területek, és komoly ellenállásba ütközhet ez a rendelkezés. Úgyhogy ezt is kérem átgondolni. Ezzel kapcsolatban már a mezőgazdasági bizottságban is több felvetés volt akár kormánypárti részről is. Röviden ezt akartam elmondani, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András képviselő úr, LMP. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika ökopolitikai pártként a kisajátítási törvény, a kisajátítási jog kapcsán elsődleges szempontnak - szemben azzal, ami az imént a fideszes felszólalóktól elhangzott - azt tekinti, hogy a kisajátítási j og alkalmazása során az állam mennyiben tud érvényt szerezni a természeti erőforrások megőrzéséhez, védelméhez fűződő érdeknek. Egy ökopolitikai párt számára az az elsődleges, hogy az állam számára legyenek megfelelő eszközök arra, hogy az alapvető termész eti erőforrásainkat, a nemzeti vagyon részét képező természeti kincseinket meg tudjuk őrizni, és át tudjuk örökíteni a jövő generációk számára. Éppen ezért az LMP aggályai elsősorban az előttünk fekvő kisajátítási törvény módosításával kapcsolatban akörül mozognak, hogy ez a törvénymódosítás mennyiben biztosítja, illetve mennyiben bizonytalanítja el a környezetterhelő, környezetszennyező vállalkozások felelősségét az okozott károkért, a jövő generációk életminőségében okozott károkért, illetve mennyiben biz tosítja ez a javaslat - álláspontunk szerint nem kellőképpen - az alapvető természeti erőforrások védelmét. Szeretném ezeket az aggályainkat részletesebben kifejteni. A javaslat 2. §ában - egyébként helyesen - újabb okok kerülnek megállapításra, amelyek a lapján a kisajátítást el lehet rendelni. Így hulladéklerakó rekultiválása céljából és ugyanúgy az ingatlannyilvántartásba feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása céljából ki lehet sajátítani ingatlant. Ezt helyeselni tudjuk. Nagyon
