Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János):
184 elkövettek annak érdekében, hogy késleltessék a köznevelési törvény elfogadását. Nem rajtunk múlott, ho gy csak decemberben jutott el abba a stádiumba, még akkor is azért emelték fel a szavukat, hogy halasszuk el, még húzzuk ki az egyeztetés időpontját és így tovább. Nos, egy december végén elfogadott törvény végrehajtási rendelkezéseit, amelyek számtalan eg yeztetést igényeltek, egyszerűen nem lehetett előbb megcsinálni. Én nagyon büszke vagyok a munkatársaimra és mindazokra a szakemberekre, akik segítettek ebben a munkában, hogy a végrehajtási rendeletek megjelentek a tanévkezdésre. Tudomásom szerint egyetle n - hangsúlyozom, egyetlen - iskola tanévkezdését sem akadályozták, mert mindent megragadtunk, hogy időközben a kérdésekre megfelelő választ adjunk. Meg kellene hallgatni a szülőket, pedagógusokat, mondja ön. Mást se teszünk, de nem mindegy, hogy kikre hal lgatunk. Egy ilyen nagy országban, egy ilyen nagy rendszerátalakításnál, mint a köznevelés ügye, persze sokféle vélemény van. Önnek mint ellenzéki képviselőnek persze az a dolga - legalábbis így érzi, szerintem nem ez lenne, de ezt teszi , hogy állandóan a negatív felhőket fesse az égre, és úgy tüntesse fel, mintha itt minden elrontott és rossz lenne. Persze, hogy erre hallgatnak az emberek. Mi viszont meghallgatjuk azoknak a véleményét is, és nagyon sokan vannak, akik azt mondják, hogy jó úton haladunk, ideje volt ezt az átalakítást megkezdeni, örülnek azoknak a változásoknak, amelyek most beindultak az iskolában, és amelyek a jövő tanévtől megtörténnek. Persze tudom, hogy minden átalakítás szül bizonyos bizonytalanságot, bizonyos várakozást, ez összefügg az ember alapvető természetével, ez maga rendjén való, de úgy feltüntetni, hogy itt mindenki csupa izgalomban és bizonytalanságban van, ne haragudjon, ez a cinizmus, amivel ön vádol engem, pedig ha valami távol áll tőlem, az éppen a cinizmus, és ez a szég yen; ezt a jelzőt szintén ön mondta ránk. Nem kerülöm meg a választ az alapítványi iskolákról, az alapítványi, illetve most már magániskolákkal kapcsolatban. (9.10) Nem volt titok, hiszen ön is ismeri a nemzeti közoktatásról, köznevelésről szóló törvényt, hogy a magániskolák támogatása átalakul. Tudjae, hogy az elmúlt rendszerben, időszakban közel ezer olyan magániskola működött, amely szinte száz százalékig az állam segítségével dolgozott? Akkor mitől magániskola? Mi azt vállaltuk, hogy az állam egységese n biztosít minden gyerek számára azonos színvonalú, jó oktatást, és azokat a magániskolákat segíti, amelyek tényleg olyan feladatot látnak el, amelyet állami színtéren nem lehet. Az Igazgyöngy jó példa volt, segítünk az Igazgyöngy gondjainak megoldásán, hi szen nem volt keret többre. Azt ön nem mondta, hogy 260an pályáztak arra a pénzkeretre, amit 27felé lehetett osztani, és azt sem mondta, és ez megint csak talán valami csúsztatás, hogy a magániskolák pedagógusai is meg fogják kapni - olyan számítások ala pján, mint az állami iskoláké - a pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítőknek a bérét. Ezért az állam nem vonul ki ebből a területből, de azokat a különlegességeket, amelyeket sokszor kínálnak, az állam nem tudja átvállalni. Egyébként a hátrányos hely zetűeket foglalkoztató iskolák számára számos egyéb pályázati és támogatási lehetőség van, erre fel is hívtuk a figyelmet. Végül a tornatermekkel és a testneveléssel kapcsolatos gondjaira a következőt szeretném elmondani. Mondja, képviselő asszony, eddig n em voltak testnevelésórák? Heti három volt, ott is, ahol nincs esetleg tornaterem meg mosdó. Eddig heti három óra után voltak úgymond izzadtságszagúak a gyerekek? Miért baj az, hogyha most heti öt óra után lesznek? De hozzáteszem, hogy ön azt is negatívan állította be, hogy nincs hazai forrás tornaterem építésére (Az elnök csenget.) , van viszont európai uniós forrás, és meg is kezdtük ezt a programot. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) :
