Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
1797 egy felt ételrendszert határoz meg. Azt szeretnénk, hogyha ezt a legkisebb terhekkel, de a legnagyobb biztonságot nyújtva tudnánk megalkotni közösen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy most könnyű dolgom van, mert hiszen szinte csak támogató és olyan hozzászólásokat hallottunk, amelyek a törvényjavaslat fontosságát és az értékeit emelték ki, néhány kritikai észrevétel mellett. Én szeretném még egyszer megköszönni a támogatást, szeretném megköszönni a benyújtott módosító javaslato kat, és kérem önöket, hogy majd a részletes vitában, illetőleg a módosítókról való szavazásnál, illetve a zárószavazásnál szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Napirend en kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselőc soportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A turulmadár ősi eleme mondáinknak, népünk legszentebb állata. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelemig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Mint írja: “Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak.” Maga a szó török eredetű, a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot je lent. Ez tökéletesen beleillik a keleti, sztyeppei szkíta népek vadászati szokásaiba, hiszen ezeken a területeken a sólyommal történő vadászat mind a mai napig komoly hagyományokkal rendelkezik. Érdemes tudni, hogy az altaji törökö k mind a mai napig állítanak sasmadarakat ábrázoló oszlopokat, amelyeket turunak neveznek. Így érthetőek azok az elképzelések, melyek szerint a mondai turul az élővilágban egy nagytestű sólyommal, a kerecsensólyommal azonosítható. Idekapcsolódik egy másik érdekesség, mely szintén az ősi múltban, az ősi magyar hagyományokban gyökerezik: a törzsi, nemzetségbeli gyűlés szerepét betöltő szer és ehhez kapcsolódóan a fény győzelmét jelképező szertűzgyújtás, melyet a napfordulók és napéjegyenlőségek idején tartott ak, és egyre több helyen ülnek meg ma is. A téli napforduló idején kell a fénynek újjászületni, amikor ősi hitünk szerint a leghatalmasabb a sötétség és a legerősebb a sötét erő. Ez volt népünk számára az újév kezdete. Ekkor kerecseneket, turulmadarakat rö ptettek, segítve az emberek lelkét közelebb kerülni az újjászülető fényhez. Mindez december 21én, esetenként 22én. Észrevehető a hasonlóság az ősi magyar vallás és a kereszténység között. Őseink Jézus Krisztus földi megtestesülését is a fény sötétség fel etti diadalának tekinthették. Így alakulhatott át a korábbi kerecsenünnep a mai karácsonnyá. A jelenkori hivatalos felfogás ezt is jövevényszónak minősíti, mely bolgár közvetítéssel a keleti keresztény egyház nyelvéből került át a magyarba. Az külön érdeke s, hogy a bolgár szó, a kracsun, a
