Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
175 dűlőkben 13 holdas homo kterületet vásárolt, ahol saját gyümölcsöst és szőlőst hozott létre. Az ottani sikereiről is hosszasan lehetne beszélni. Joggal írt egyébként róla a korabeli művésznő, Jászai Mari, hogy Katona Zsigmond egy olyan ember, akivel kapcsolatban remélte, hogy a s ors még sok ilyen embert ad a hazának. Kecskeméten halt meg végül is 1902. március 18án. Sírja és síremléke a kecskeméti temetőben található. Szobrát pedig a helyi múzeum szoborparkjában állították fel, ahol tevékenységével külön kiállításrész foglalkozik . Mindenkit biztatok ennek megtekintésére. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyű lés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt jobbikos Képviselőtársaim! Kétszáz é ve született Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőlőtermesztés meghonosítója. A magyar történelem sajnos bővelkedik az olyan kiemelkedő személyiségekben, akik kényszerből külföldön kerestek boldogulást, és akik aztán idegenben dicsőséget, elismerést és tisz teletet vívtak ki maguknak és ezáltal szeretett hazájuk számára is. Sokukat ma is számon tartjuk, őrizzük és ápoljuk emléküket, felkeressük idegen földön domborodó sírjaikat. Néhányukat azonban méltatlanul elfeledtük. Miközben más nemzetek fiai példaképkén t tekintenek rájuk és tisztelettel adóznak tetteik, eredményeik és emlékezetük előtt, mi, magyarok elhaladunk alkotásaik mellett, elfeledjük szellemi termékeiket, és ha véletlenül sírjaik mellé is tévedünk, anélkül tesszük, hogy tudnánk, kik voltak és mit cselekedtek. Ezek közé a méltatlanul elfeledett történelmi személyek közé tartozik a 200 esztendővel ezelőtt, 1812. augusztus 30án a bácskai Futakon született Haraszthy Ágoston is, akiről ma emlékezni és akiről ma emlékeztetni szeretnék. A maga nemében pé ldátlan, kalandokban és sikerekben egyaránt gazdag élettörténet XIX. századi romantikus írók tollára vagy századunk hollywoodi kalandfilmgyártóinak szalagjára kívánkozik. Az Egyesült Államokban műveltségének és széles látókörének adózva nemes egyszerűségge l grófnak titulált Haraszthy pályája a XIX. század első harmadának Habsburgönkény által fojtogatott, de reformok irányába mutató Magyarországán indult. Karrierje meredeken ívelt felfelé a pesti jogi egyetemtől a bécsi testőr főhadnagyságon át a József nád or melletti személyi titkárságig. Az akkoriban radikálisnak mondott, de ma már inkább nemzetinek és demokratikusnak nevezhető elgondolásai a politikai és gazdasági életben gyorsan a mindenható Metternich kancellár titkosrendőrségi listájának előkelő helyér e repítették az akkor még mindössze huszonéves, tetterőtől duzzadó és hazája fejlődéséért tenni akaró fiatalembert. (1.30) Ezért az udvarnak Kossuth és a reformerek ellen indított támadásai idején kilátogatott, majd később családjával végleg ki is települt az Amerikai Egyesült Államokba. Kevesen tudják, hogy az 1926ban kiadott, “Tizenöt hét az indiánok között” című, akkoriban fiatalok és felnőttek körében egyaránt nagy sikerű elbeszélésében az amerikai őslakosok között eltöltött hónapjairól számolt be. Az Egyesült Államokban lehetősége volt szinte mindenre kiterjedő tehetségének kibontakoztatására, vagy ahogyan ma mondanánk: megvalósíthatta önmagát. Birtokot vásárolt Wisconsinban, megalapította az amerikai kontinens első magyar nevű települését, a ma is lét ező,
