Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1724 ahogy ön is mondja, az állam esetében sincs meg ez a szabályozás, az önkormányzatoknál sem létezi k általános szabályozás. Egészen pontosan erre gondoltam, és a magam részéről ezt a problémát újfent tálalva a vitát abbahagyom, és megerősítem, hogy ezt az előterjesztést mi az önkormányzatok érdekében támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a lehetősé get. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Elfogytak a szólni kívánó képviselők, így aztán megkérdezhetem az előterjesztőket - Ékes József képviselő úr képviseli az előterjesztői csoportot , hogy kívánnake válaszolni a vitában elhangzottak ra. Öné a szó. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót, és köszönöm a nagyon sok hozzászólást, érveket. Szeretnék egykét hozzászólásra reagálni. Elsősorban Tukacs István képviselőtársam, az MSZP részéről mint vezérszónok fogalmazta meg a kételyei t az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatban, de hogyha visszaemlékezünk - és erre próbált Babák Mihály képviselőtársam is válaszolni , 2003ban született meg az a törvény, amely rendezi az önkormányzatok vagyongazdálkodását, és akkor született eg y olyan törvényi passzus, hogy az önkormányzatoknál lévő nyilvántartott vagyont fel kell értékelni. Ha erre a képviselőtársam visszaemlékezik, akkor nagyon sok polgármester, akinek könyvi értéken szerepelt egy tízmilliárdos vagyonösszeg, és a törvény hatás ára záros határidőn belül ezt fel kellett értékelni, lett hirtelen harmincmilliárdos vagyona. Nyikos képviselőtársam is emlékezik erre az időszakra. Nagyon sok polgármester úgy adta elő, hogy pár hét alatt megnövelte az önkormányzat vagyonát a háromszorosá ra vagy négyszeresére. Én úgy érzem, hogy az önkormányzati vagyonnyilvántartás, az önkormányzati vagyongazdálkodás törvényileg szabályozott, és messze, sokkal erőteljesebben rendben van, mint az állami vagyonnyilvántartás. Ezelőtt pár héttel foglalkoztunk pont az állami vagyon szerkezetének kérdésével, nagyságrendjével, értékével, és főleg az olyan vagyonelemekkel, amelyek mögött nagyon szigorú környezetvédelmi rekultivációs vagy adott esetben környezetvédelmi szempontból történő beruházások elmaradásai húz ódnak meg. Szeretnék az Ipkovich képviselőtársam által elmondott kérdéskörre is visszatérni. Valóban, amikor az önkormányzatok ezeket a vagyonelemeket megkapják, akkor az állami vagyonkezelőtől egy általában állagában - fogalmazzunk úgy - megromlott állapo tról van szó, tehát egy könyvi érték elsődlegesen, hisz piaci értéken ezeket kevésbé lehetett értékesíteni, és ezekre nyújthatnak be az önkormányzatok valamilyen módon célzottan különböző pályázati lehetőséget, és ehhez használhatnak fel pályázati forrást is ezeknek az állagmegújítására vagy adott esetben a saját közösségi céljaik megvalósításához. (11.30) Tehát itt bejöhet egy olyan növekmény, olyan értéknövekedés, amelyet adott esetben európai uniós forrással vagy önkormányzati forrással a célnak megfelel ően próbálnak meg átalakítani vagy felújítani, és teljesen logikus, hogy ebből egy növekedés származik. Ön is elmondta, képviselőtársam, hogy a megyei önkormányzati vagyonnak az állami vagyonba történő átírása mögött egy hatalmas önkormányzati adósságállom ány is meghúzódott, hiszen a megyei önkormányzati adósságállomány nagyságrendje megközelítőleg 190 milliárd forint volt. De ahogy Varga képviselőtársam is hozzáfűzte, egészen biztosan vannak olyan törvényi elemek is, amelyeket lehet javítani és kell is jav ítani, mert az alkalmazáskor jönnek elő a problémák és kerülnek felszínre olyan, a törvény vagy a végrehajtási utasítás által meg nem válaszolt kérdések, amelyekre utána teljesen logikusan a parlamentnek egy újabb döntéssel kell a jobb megoldást megtalálni a.
