Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1705 Egy elég komoly kritikai észrevételünk az alapvetően támoga tó hozzáállás mellett volt már az általános vitában, nevezetesen az, hogy miközben erénye ennek a törvényjavaslatnak, hogy fölállít egy kemény szabályozó hatóságot, kemény jogosítványokkal, tehát úgy végzi el a postai piacnyitást, hogy ott van elméletileg egy kemény állami szabályozó hatóság, legalábbis szerencsétlennek tartjuk azt, hogy a postaügyi hatósági funkciókkal is a médiahatóságot kívánja ez a törvény felruházni. Éppen tegnap este egy másik vitában elmondtam azt, hogy alapvetően aggályosnak tartjuk , hogy a kormány, illetve a kétharmados többség az elmúlt években szaporította az úgynevezett autonóm közigazgatási szervek számát. (10.00) Ezek az autonóm közigazgatási szervek, mint például a Médiatanács, médiahatóság, nem felelősek valójában senki előtt , a parlament, ha úgy tetszik az állampolgárok képviselői által ezek elszámoltathatatlan hatóságok, közigazgatási szervek. Az LMP semmiképpen nem támogatná azt, hogy a médiahatóságnak, Szalai Annamáriának a hatáskörei tovább bővüljenek. El kell kerülni, ho gy az állampolgárok számára átláthatatlan, ellenőrizhetetlen hatóságok, akik ki tudja, meddig tudnak még kóvályogni a magyar térben, egyre bővülő feladatköröket ragadjanak magukhoz. Kicsit hasonló a másik kapcsolódó módosító javaslat, amit előterjesztettün k a 4. számú módosító javaslathoz, amely egy kiegészítése a törvényjavaslat 18. §ának, és úgy szól, hogy “az egyetemes postai szolgáltatást végző szolgáltató mobil rádiótávközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nem nyújthat, ilyen tevékenys éget végző szolgáltató létrehozására irányuló gazdasági társaság létrehozásában nem vehet részt”. Részben a hírközlési törvény módosításának a tegnapi vitájában, részben a postatörvény általános vitájában elmondtuk, az LMP fontosnak tartja, hogy működjenek olyan közszolgáltatások Magyarországon, amelyek a társadalom összetartozását biztosítják, biztosítják azt, hogy az alapvető javakhoz - nemcsak anyagi, hanem alapvető kulturális javakhoz - minden állampolgár településtípustól függetlenül egyenlően hozzáfér jen. Az általános vitában elmondtuk azt is, hogy pontosan azért üdvözöljük azt a módot, ahogyan a postatörvény egy szabályozott piacnyitásról rendelkezik, mert ez megadja annak a lehetőségét, hogy a legkisebb településeken is - ott, ahol az infrastruktúrát az előző kormányok feldúlták - legyen hozzáférhető és színvonalas postai szolgáltatás. Ezért állami kézben lévő közszolgáltatásokra, állami kézben lévő magyar postára szükség van. Viszont az LMP - szemben más ellenzéki megszólalókkal - nem gondolja azt, h ogy a közszolgáltatások nyújtásának a módja kizárólag állami tulajdonú cég lehet. A Magyar Posta esetében ezt üdvözlendőnek tartjuk, üdvözlendőnek tartjuk, hogy ez a kormány nem akarja hosszú távon se a Postát, se a MÁVot privatizálni és szétdarabolni - v oltak erre kísérletek az álbaloldali kormányok idején , viszont nem gondoljuk azt, hogy minden egyes közszolgáltatást kizárólag állami cég által lehet biztosítani. Az állami mobiltávközlés kapcsán az az elsődleges problémánk, hogy itt olyan szolgáltatások ról is szó van, amelyek közszolgáltatásnak viszonylag nehezen minősíthetők, és a nagy kérdés az, hogy vane fölös 160 milliárd forint a kasszában. Szerintem nincs. Azokat a feladatokat, amelyekről mi is azt gondoljuk, hogy a közösség minden tagja számára b iztosítani kell, az állam olcsóbban, hatékonyabban tudja úgy biztosítani, ha nem egy újabb állami céget gründol valamilyen módon, hanem a megfelelő kulturális infrastruktúrát a kistelepüléseken is biztosítja, ideértve azt is, hogy az internetes hozzáférés biztosított legyen az ország minden szegletében. Ezt fontosnak tartjuk, ehhez nem kell külön állami céget szervezni. S még egy problémára szeretnék rámutatni, és itt egyben mind a két kapcsolódó módosító javaslatról beszélnék összefoglalóan. A Lehet Más a Politika a túlhatalmat kifogásolja akkor is, ha ezt a túlhatalmat ellenőrizhetetlen állami intézmények gyakorolják - lásd például médiahatóság , de kifogásoljuk a túlhatalmat akkor is, ha ezt közszolgáltató cégek gyakorolják. Itt két szempontot kell egyen súlyban tartani. Egyfelől szükség van a közösség által fenntartott közszolgáltatásokra akár önkormányzati, akár állami területen, ehhez szükség van állami cégekre, mint például a Magyar Postára, viszont - és ezt az elmúlt évtizedekben jó néhány jóléti álla mban komoly
