Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BODÓ SÁNDOR (Fidesz):
1686 A rendkív ül művelt, tanult fiatalember különféle alkalmi munkákat vállalt, volt újságkihordó, nyelvtanár, könyvkereskedő, gyógyszerész, zongoratanító, vasúti hivatalnok, mérnök. Később a Missouri folyón hajózva eljutott Lexington városáig, ahol a vadnyugatra lovago lva részt vett a Kalifornia – St. Louis vasútvonal építkezésén. Végigjárta a környező államokat, majd a Louisiana államban lévő New Orleansi egyetemen oktatott. KözépAmerika pusztáit bejárva elkezdte gyűjteni a növény- és állatvilág egyedeit, ezeket prepar álta. A gyűjtemények szaporodásával felvette a kapcsolatot Iowa és Kalifornia állam tudományos intézeteivel. Később a tenger élővilágának megismerése felé fordult, és onnan is gyarapította gyűjteményét. Járt New Buda településen is, ennek érdekessége, hogy ez volt az első olyan magyar kolónia, amelyet az 184849es forradalom és szabadságharc leverése után az Amerikába menekült magyar emigránsok hoztak létre. Amerika közép- és nyugati tájait bejárva természetrajzi gyűjteményét megszállottan gyarapította, já rt katonai erődben, aranybányában, igazi nagy utazó volt. 18581861 közt Amerika tengerészeti mérnökkarának kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendesóceánon. Hazáját sosem hagyta cserben, folyamatosan küldte haza a preparált növény- és állatgyűjteményeket. A hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján egyre nagyobb elismerés övezte munkáját és szorgalmát. 1859ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1861ben hazaköltözött, majd 1862 januárjában megtartotta székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián. Az év derekán visszatért Amerikába, ahol előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára lett, majd elfoglalta az amerikai külügyminiszter által felajánlott állást, és 1864 júniusáig az Egyesült Ál lamok mexikói konzulja lett. Végül tisztségét feladva, teljes természettudományi gyűjteményével Magyarországra költözött. A nyugateurópai vándorlásai során szerzett tapasztalatai alapján felvetette egy pesti állatkert létesítését. A gondolat nem volt új k eletű, ez már felmerült 1859ben is osztrák mintára. Az alapítás eszméjének négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár és Xántus János volt. A Pesti Állatkert 1866. augu sztus 9én nyitotta meg kapuit. Mintegy két évig volt igazgatója az állatkertnek, amikor egy osztrák expedícióval keletre vette az irányt, bejárta Kínát, Ceylont, Borneó és Jáva szigetét. A 2500 darabos, párját ritkító borneói etnológai gyűjteményéből alap ították meg a mai Néprajzi Múzeum elődjét. (22.10) Két év keleti utazásai után hazatért, és nekiállt feldolgozni a hazaküldött anyagokat. 1872ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, amelynek 1892ben elnöke lett. Rómer Flóris művészett örténészrégésszel nekiálltak összeválogatni az 1873ban megrendezésre kerülő bécsi világkiállítás anyagait. A kiállításon becslések szerint körülbelül 12 millió látogató vett részt. 1894. december 13án hunyt el. Síremléke a Kerepesi temetőben található. Számos oktatási intézmény viseli a nevét. Két könyve és több mint kétszáz egyéb írása tanúskodik kalandos életéről, értékes munkájáról. Életútja megismerésével kicsit ismét többnek érezhetjük magunkat, büszkék lehetünk magyarságunkra. Köszönöm, hogy meghal lgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bodó Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselője: “Megemlékezés az első világháborúban kitelepített székelyekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr. BODÓ SÁNDOR (Fidesz) :
