Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Megemlékezés Zwack Péter volt országgyűlési képviselő haláláról - Marian Lupu, a Moldovai Köztársaság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
17 sorolhatnánk azokat a problémákat, amelyeket nemcsak a nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, a Velencei Bizottság, d e a magyar társadalom is joggal kifogásol. Ami az önök gazdaságpolitikai sikereit illeti, itt egy nagyon érdekes olvasatát kaptuk Magyarország gazdasági helyzetének. Ön mármár úgy beszélt az Európai Unióban uralkodó válságról, hogy az embernek kedve támad t az Európai Uniót arra ösztönözni, hogy ő maga forduljon az IMFhez, mert olyan mély válságban van, vagy forduljon Magyarországhoz, amely olyan stabil költségvetési helyzetben van, hogy lehetősége nyílik az Európai Unió kisegítésére. A helyzet azonban nem ez, miniszterelnök úr. A helyzet az, hogy Magyarország van olyan mély gazdasági válságban, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta ezt az országot. És ön megpróbálhatja az IMFre fogni ennek a válságnak a leküzdéséhez szükséges feltételeket, de itt nem az a kérdés, hogy tudnake önök kitalálni és nyilvánosságra hozni olyan valótlan listákat, amelyek feltételezett IMFkívánalmakra vonatkoznak. Az a kérdés, hogy önök tudnake kezdeni valamit azzal a romhalmazzal, amit az elmúlt két évben előállítottak . Arról van szó, miniszterelnök úr, hogy a gazdasági ámokfutásuk eredményeképpen az ország jóval nagyobb bajban van, mint amikor átvették a kormányrudat. A magyar gazdaság 1 százaléknál nagyobb visszaesésben van. Nem tudom, milyen gazdasági víziót lát ön a z ország előtt. A beruházások gyakorlatilag nullára estek, tehát a növekedésnek a kilátásai sem látszanak a láthatáron. A reálbérek csökkennek, a szociális ellátórendszer romokban hever, a gyógyszerkasszát lefelezték, ennek eredményeképpen rossz minőségű g yógyszerek kerülnek a piacra. Aki tud, az menekül valóban ebből az országból, ahogy ön is mondta. Ez az a romhalmaz, amivel kellene valamit kezdeni, miniszterelnök úr, és erre várunk öntől valamilyen életszerű, megvalósítható stratégiát, aminek a nyomai vi szont nem látszanak. Ez a romhalmaz az, miniszterelnök úr, amit ön két és fél év után fel tud mutatni, meg egy szabadlábon kószáló baltás gyilkost. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Az a kérdés, hogy vane önnek olyan ajánlata az ország számára, ami meghal adja valóban azt a megszorítási politikát, amelyet ön a szocialisták szemére vet, de amelyet az ön kormánya éppolyan lelkesen folytat. Az elmúlt két és fél évben a közszolgáltatások területéről, a közigazgatás területéről, a tömegközlekedés területéről, a gyógyszerkasszából milliárdokat vontak ki. Önök lenyúlták több millió ember 13 év alatt felhalmozódott nyugdíjmegtakarításait, és ennek a segítségével sikerült egy statisztikai hibahatár környékén mozgó államadósságcsökkentést elérniük. Nem látom, hogy ö nök elszakadtak volna attól a megszorítási politikától, ami Magyarországon az elmúlt két évtizedben jellemző volt. Önök pontosan ugyanazokkal az eszközökkel, egy adókivetési hisztériával az elmúlt két és fél évben 30 különböző új adónemet vezettek be, emel ték az áfát, és hosszan sorolhatnánk az új és új adónemeket. És olyan megszorítási politikával próbálták egyenesbe hozni a magyar gazdaságot, teljesen sikertelenül, ami logikus folytatása annak, ami korábban Magyarországon jellemző volt. Az igazi kérdés az , hogy vane ettől különböző javaslatuk. Két éve magyarázzuk a kormánynak minden költségvetési vita során, hogy mit kellene tenni. Vissza kell hozni a progresszív jövedelemadót, hogy ne a szegényekkel, az amúgy is peremre sodródottakkal fizettessék meg az önök gazdasági ámokfutásának az árát. Át kell alakítani az adórendszert, és ki kell vezetni a magyar gazdaságot teljesen megdermesztett, különböző bénító sarcokat. Meg kell adóztatni a spekulatív tőkemozgásokat; nem a sárgacsekkbefizetéseket, minisztereln ök úr, nem a banki átutalásokat, hanem a spekulatív tőkemozgásokat, nemcsak azért, hogy bevételre tegyen szert a kormány, hanem azért is, hogy ezeket vissza tudjuk szorítani, és ezt önök nem teszik meg. Ezt az ön által ostorozott európai uniós tagországok javasolják, a Tobinadó bevezetését európai uniós léptékben. Ennek Magyarországon nyoma nincsen. Véget kellene vetni annak az ezermilliárd forintos nagyságrendet elért korrupciós rendszernek, amely a közpénzek tömeges eltüntetése és magánzsebekbe vándorolt atása nyomán tapasztalható. Hosszan sorolhatnánk a SimicskaNyergescsapatnak a különböző közbeszerzési ügyleteit.
