Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Talabér Márta (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Ösztönöz-e a mai szociális ellátórendszer munkavállalásra?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1589 Tisztelt Államtitkár Úr! A ma hatályban lévő szociális ellátórendszer ösztönöze a munkavállalásra és a felelős életvitelre? A krízishelyzetek esetén adható támogatások esetén milyen, a jelenlegitől eltérő segítsé gnyújtás várható? Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ a kormány nevében, illetve a miniszter nevében Halász János államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, ál lamtitkár úr! HALÁSZ JÁNOS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Önnek igaza van, a szegénységből való kiemelkedés elsődleges eszköze a munka. A kormány számára a z utóbbi két évben a segélyezési rendszerben bevezetett változások fő mozgatórugója ezért az volt, hogy mindenki, aki foglalkoztatható, segély helyett munkából szerezze meg a megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ezért 2012 januárjától a foglalkoztatható sze mélyeknek nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a nem foglalkoztatható aktív korúaknak biztosított rendszeres szociális segély összege a nettó minimálbér helyett a közfoglalkoztatásban szerezhető bérhez igazítva kerül meghatározásra. Azokban a családokban, ahol rendszeres szociális segélyre és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a két ellátás együttes összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százaléka, azaz 42 326 forint. Amennyiben a csalá dban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, a rendszeres szociális segély összege nem lehet magasabb az említett maximum 42 326 forintnál. Tisztelt Képviselő Asszony! A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a szociális törvény 2011től ha tályos módosítása értelmében csak annak a személynek folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább harminc nap időtartamban keresőtevékenységet folytatott, munkaerőpiaci programban, képzésben vett részt, vagy közérdekű önkén tes tevékenységet végzett. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ösztönözze, hogy a segélyben részesülők is hozzájáruljanak saját körülményeik javításához. A krízishelyzetek esetén adható támogatások kamatmentes kölcsön formában történő biztosításával ka pcsolatos kérdésére a válaszom az, hogy e tekintetben nem kívánunk eltérni a szociális törvény 1993as hatálybalépése óta biztosított lehetőségtől. A rendkívüli élethelyzetek esetén adható támogatások egységesítése egy újabb lépés az átlátható segélyezési rendszer megvalósítása érdekében. Az azonos célt szolgáló ellátások összevonása csak akként történhet, hogy az új szabályok magukba olvasztják az érintett támogatások sajátosságait. A tervezett módosítás ezért tartalmazza azt a közel húsz éve meglévő lehet őséget, hogy az önkormányzat a krízishelyzet esetén adható átmeneti segélyt kamatmentes kölcsön formájában is biztosíthatja. Mint ahogy ma is, a későbbiekben is a képviselőtestület döntésétől függ, hogy éle a kamatmentes kölcsön biztosításának a lehetősé gével. Az eddig megtett és folyamatban lévő lépéseken túl azonban további intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrások elosztása hatékonyan történjen. Célunk, hogy a szociális ellátórendszer egyszerre úgy szolgálja a szoc iális biztonságot, hogy eközben ne gátolja a munkába állást. Javítani szükséges a segélyezési rendszer átláthatóságát, meg kell szüntetni a felesleges párhuzamosságokat. A szociális és gyermekvédelmi törvény szerinti támogatások együttesen folyósítható öss zegére vonatkozó segélyplafon kialakítása is ezt a célt szolgálná. A pénzbeli ellátások hatékonyságának biztosítása érdekében a személyeket és az egyes ellátásokat nem különkülön, hanem összességükben kell vizsgálni. A célunk egy új szemléletű segé lyezési rendszer alapjainak megteremtése, amelyben a család egyes tagjainak folyósított ellátásokat a hatóság összességében vizsgálja. Ezért az Új Széchenyiterv keretében megkezdődött a szociális törvény szerinti ellátások országosan egységes nyilvántartá sának kialakítása.
